Az Orbán–Simicska-háború eszkalálódása miatt az év első két hónapjában radikálisan csökkentek az állami hirdetések a Magyar Nemzetben és a Heti Válaszban. Az onnan kieső hirdetéseknek már van helyük, kellenek a Napi Gazdaság bázisán induló új Fidesz-közeli politikai napilap elindításához.
A print média reklámköltéseinek nyilvánosan elérhető adatbázisából derül ki, hogy az év első két hónapjában jelentősen csökkent a Simicska Lajos médiabirodalmához tartozó Magyar Nemzetben és Heti Válaszban a kormányzat, az állami hivatalok, a többségében állami tulajdonban lévő nagyvállalatok és kormánypárti vezetésű önkormányzatok hirdetéseinek száma.
Adataink szerint a Magyar Nemzet 2013-ban csaknem 3,1 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, ebből 2,3 milliárd származott hirdetésekből, ennek hozzávetőleg 46 százaléka az állami szférából. A napilap 2014-es nettó árbevétele még nem jelent meg a cégnyilvántartásban, de adataink szerint a tavalyi hirdetési árbevétele meghaladta a 2,2 milliárdot, ennek körülbelül 47 százaléka származott az államtól. Tehát az Orbán–Simicska-háború tavaly nyári megindítása fél évig nem rontotta a Magyar Nemzet hirdetési árbevételeit, amit a szakmában azzal magyaráznak, hogy a hirdetési szerződéseket általában 3–6 hónapra előre kötik.
Az idei hirdetési bevételeken azonban egyértelműen látszik a háború eszkalálódása, hogy Simicska több alkalommal is nyilvánosan megtámadta Orbán Viktort, ami miatt a Fidesz vezetése szakított vele. A Magyar Nemzet január–februári, több mint 190 milliós hirdetési árbevételének már csak 28 százalékát tették ki az állami szférából érkezett pénzek, s hasonló tendencia rajzolódik ki márciusban is. Olyan nagy állami hirdetők tűntek el, vagy szorultak vissza,mint az Államadósság Kezelő Központ, a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Turizmus Zrt., a Magyar Villamos Művek, a Paksi Atomerőmű Zrt.
