Létezik ugyan egy etikai kódex 2014 óta, ám ezt eddig csak a közvetítők 60-70 százalékát kitevő hálózatok és néhány társadalmi szervezet – köztük a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint a MIOSZ – írta alá.
|
Eltűntek az országból a szakemberek, ezért még inkább oda kell figyelni a minőségre
Mediaworks |
Ezen és a jogszabályok által előírt követelményeken kívül (ilyen például az irodánként legalább egy szakirányú OKJ-s végzettséggel rendelkező munkatárs) semmilyen norma nem köti a szereplőket, hogy etikusan, az ügyfelek érdekét – és nem elsősorban a jutalékot – maximálisan szem előtt tartva dolgozzanak, így a lakásukat, házukat eladni vágyók könnyen kellemetlen helyzetben találhatják magukat.
Ellenőrizni kell a kiválasztott közvetítőt a területileg illetékes jegyzőknél a szakmai névjegyzékben, végigolvasni a szerződéseket az utolsó apró betűig, referenciákat kérni, és megnézni az adott cégre vonatkozó adatokat a nyilvánosan elérhető cégadatbázisban – sorolja a legegyszerűbb teendőket Sándor Viktória.
„Korántsem kockázatosabb betérni egy újonnan nyílt kis irodába, hiszen azt gyakran olyan szakember nyitja, aki évtizedek óta a szakmában dolgozik, és most a növekvő forgalmat látva a saját lábára állt” – véli a MIOSZ etikai bizottságának elnöke.
Baranovszky György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) mellett működő Budapesti Békéltető Testület (BBT) elnöke lapunknak azt mondta, egyelőre nem érzékelik, hogy szaporodna az ingatlanos ügyek száma, de attól tart, ha a szakma nem vezet be szigorú önszabályozási és ellenőrzési módszereket, a 2000-es évek eleji ingatlanboomhoz hasonlóan drasztikusan emelkedik majd a fogyasztóvédelmi ügyek száma.
„Az építésre vonatkozó szabályok jelentősen egyszerűsödtek, ami azzal jár, hogy az építésügyi hatóság eddigi legalább látszólagos kontrollja is megszűnt. Egyes vállalkozók 1-2 hónap alatt is felhúznak családi házakat, ami viszont olyan is lesz. Rengeteg jó építőipari szakember távozott külföldre, ezért nincs könnyű helyzetben az – legyen magánszemély vagy vállalkozó –, aki építkezésbe fog” – mondta a szakember a Népszabadságnak. Szerinte annak, aki magánemberként ilyen projektbe vág bele, érdemes például saját műszaki ellenőrt szerződtetni, még akkor is, ha ez első pillantásra igencsak drága ötletnek tűnik.
„Egy családi ház vagy lakóparki ingatlan esetében sok hiba csak idővel – akár évekkel később – jelentkezik. Érdemes pontosan kikötni a szerződésben a garanciális feltételeket, de például a beépített anyagok előzetes bemutatási kötelezettségét is” – hívja fel a figyelmet. Hosszú távon azonban, teszi hozzá Baranovszky György, mindenképpen minél több jól képzett szakemberre van szükség az ágazatban, és arra, hogy a szakma kivesse magából azokat, akik trehány munkát végeznek.
A bankok is nehezítik a pályát
Nem könnyíti meg a helyzetet a bankok hitelezési gyakorlata sem, az ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a hitelösszeg egy részét csak később utalja át a vevő az építtetőnek. Pedig lényegesen nagyobb biztonságot jelentene az építtetőnek például a jó teljesítési garancia: ez azt jelenti, hogy a banknak lehetővé kell tennie, hogy a vevő a vételár egy részét az átadás-átvételt követően – például a beköltözés után egy évvel – fizesse ki. Addigra ugyanis már a lehető legnagyobb biztonsággal meggyőződhetett arról, hogy az ingatlan megfelelő minőségű. Ebben a konstrukcióban az eladó, építő is érdekelt, hogy hibátlanul végezze el a munkáját, különben jelentős összegtől esik el.
