Előny a SZÉP-kártyánál
A cafeteriát is érintő jogszabálytervezetet követő felháborodás utáni magyarázkodásból sejteni lehetett, hogy a kormány felülírja terveit, s valóban, a cafeteria esetében évi 200 ezer forintig marad a mostani adóterhelés, vagyis összességében a 35,7 százalék. E fölött már 51 százalékos lesz a teher. Kivéve, ha SZÉP-kártyáról van szó, ennél a juttatásnál ugyanis 450 ezer forintig tart a kedvezményes kulcs.
Ez azt jelenti, hogy adott összeg felett nem éri majd meg Erzsébet-utalványt adni a munkavállalóknak, sokkal jobb megoldás a SZÉP-kártya töltögetése. Kérdés, mennyiben alakítja majd át a juttatási piacot ez a rendelkezés. Hiszen évi 200 ezerig a kétfajta termék között nincs különbség. Ez havi 16 ezer forintot jelent, ami nem is kevés.
Simán belefér, hogy ezt a keretet kitöltse az utalvány, az a fölötti részt pedig a kártya. A pénztári befizetések esetében azonban elég rossz hír ez a változás, hiszen azokat is csak havi 16 ezer forintig lehet adni kisebb kulccsal, márpedig az alacsonyabb bérű, pár ezer forint cafeteriakerettel rendelkező munkavállalók számára fontosabb az azonnal költhető utalvány, mint a megtakarítás.
Akik még tudnak félretenni, más miatt is szívhatják a fogukat. A befektetési alapokat sújtó adót alaposan átírja a javaslat, a végeredmény nagyjából az eredetileg beterjesztettel egyenlő terhelést fog hozni. Eredetileg azt találta ki a kormány, hogy a befektetési alapkezelők fizetik majd be az adót a forgalmazási díj után. Ám mivel ez könnyen kijátszható, az új verzióban az alapok vagyona után kell majd adózni. Az adó mértéke 0,05 százalék, s ezt negyedévente kell megfizetni. Ez – mivel az alapok vagyona folyamatosan nő – negyedévente emelkedni fog.
A szeptemberi, 5418milliárd forint vagyon alapján negyedévente nagyjából 2,7, egész évre így több mint tízmilliárd forint adó jön össze. Az adót az alapkezelők simán átháríthatják az ügyfelekre, így a befektetési alapokon elért hozam vélhetően kisebb lesz. Mivel az alapokba áramló vagyon komoly konkurenciát jelent az állampapírpiac számára, nem volt meglepő, hogy a kormány meglépi ezt.
2018-ig nem szerepel plusz a költségvetésben távközlésiadó-soron, vagyis addig az Orbán-kabinet nem számol netadóval. A költségvetéshez benyújtott fejezeti indoklásból egyértelműen kiderül, hogy nem akarják megszüntetni a különadókat, 2016-ra azonban tíz százalék lesz a társasági adó kulcsa. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy 2016-ra csak 258 milliárd forint bevétellel számolnak: jövőre ugyanis még 342 milliárd forint szerepel a bevételi soron. A különadókból annyira számít 2016–2018-ban a kormány, mint jövőre. Banki különadóból 144, tranzakciós illetékből 260 milliárd jöhet be, reklámadóból pedig stabilan hatmilliárd. Az áfában és az szja-ban nem várható extra változás. Vagyis nem valószínű, hogy a 27 százalékos kulcs csökken, s nem bővítik a kedvezményesen adózó termékek körét sem. Így van ez a személyi jövedelemadóval is, vagyis az egy számjegyű szja csak olcsó választási ígéretnek bizonyult. Ami a középtávú makrogazdasági terveket illeti, a GDP 2016-ban 2,1, majd 2,8 és 3 százalékkal bővülhet, az infláció három százalékon stabilizálódhat, a béremelések pedig nagyjából ezt követik. Több szakértő is hiányolta a középtávú előrejelzést a benyújtott büdzséből. Ezt csak utólag, tegnap reggelre csapta hozzá a kormány az eredeti szöveghez, így az egy csapásra 300-ról 1200 oldalra hízott. A költségvetési bizottság által szervezett kerekasztalon a neves kutatóintézetek prominensei közül csak Barcza György, a Századvég vezető elemzője volt hozzávetőleg elégedett. Oblath Gábor, az MTA közgazdaság-tudományi kutatóközpontjának főmunkatársa szerint a növekedési pályát javarészt egyszeri hatások tolják fel. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató vezetője a transzparenciát, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója pedig az átalakításokat hiányolta. (F. Sz. E.)
