A Fitch indoklásában kifejti, hogy a magyar 79,2 százalékos (tavaly év végi) GDP arányos adósságráta kiemelkedően magas, csaknem duplája a jobb besoroláshoz szükséges átlagos aránynál, jelezve az ország sérülékenységét. A ráta minimálisat változott az utóbbi évek során, dacára a jelentős kormányzati intézkedéseknek, ide sorolva a magánnyugdíjpénztári vagyon „bedarálását”.
Minden kormányzati konszolidációs igyekezet ellenére az adósság szintje csak fokozatosan csökkenhet a jövőben, s az évtized végére közelítheti meg a 70 százalékot. A kifejezetten magas, 41 százalékos devizaarány az adósságfinanszírozásban problémát jelent, miközben a kamatkiadások továbbra is jelentős terhet rónak a magyar költségvetésre - állapítják meg közleményükben.
A magas ráta és a devizaarány a gazdasági és pénzügyi sokkokkal szemben kiszolgáltatottá, sérülékennyé tesz az országot – summázzák véleményüket a Fitch Ratings szakértői.
|
A közmunka piaci szemmel nem termel értéket
Teknős Miklós / Népszabadság |
A Fitch ezután is a horvátok és a macedónok szintjén tartja a magyar adósságbesorolást. A hitelminősítő a számításainál nem vette figyelembe a paksi atomerőmű bővítéshez nyújtandó tízmilliárd eurós, államadósságnövelő orosz hitelt annak nem pontosan tisztázott feltételei miatt, másrészt a törlesztési időszak eleve túlnyúlik a kitekintési horizontjukon.
A hitelminősítő pozitívumként említi a foglalkoztatás bővülését és a gazdasági növekedés felgyorsulását, ezek alapján az idei GDP-bővülés mértékét 2,7 százalékosra, tehát a kormány érvényben lévő 2,3 százalékos jóslatánál is magasabbra teszi. Megjegyzi ugyanakkor, hogy véleménye szerint ez a fejlődési tempó a hasonló adósbesorolású országoké alatt marad, s azt, hogy a növekedés az európai uniós források gyorsított és hatékonyabb lehívása mellett a közmunkaprogramok javára írható, azaz az új munkahelyek jellemzően nem a termelő szférában születtek.
Ez pedig kérdésessé teszi a növekedés fenntarthatóságát. A megszokott és unortodox gazdaságélénkítő eszközök alkalmazása, a jegybanki növekedési hitelprogram segíthet, de a Fitch szerint a versenyszféra aktivitásának erősödése egyelőre nem túl meggyőző.
A folyó fizetési mérleg többlete tavaly a GDP 3 százalékát tette ki, a szufficit középtávon is magas marad, köszönhetően az erősödő exportnak és a befolyó uniós forrásoknak. Az ország nettó külső adósságának leépítése folyamatosan zajlik, a 2013-as 65 százalékos GDP-arányos szintről 43 százalékra apad a külső tartozás, de ez még mindig sokkal magasabb marad, mint a nálunk jobb, BBB besorolású országok 11 százalékos, illetve az alattunk lévők 20 százalékos átlaga.
A bankrendszer tőkésítettsége megfelelő, bár az egyes hitelintézetek között jelentős eltéréseket tapasztalni. A külföldi anyabankok kisegítik itteni leányaikat, azaz kivonulással nem számolnak Fitchnél. A nemteljesítő hitelek aránya a banki portfoliókon belül magas és emelkedő pályát mutat. A kétes jelzáloghitelek összvolumene csökken, de még mindig nagy, s devizahitelesek problémáinak mindeddig ismeretlen rendezési módja pedig joggal aggaszthatja a bankrendszert.
A külső adósság leépítése, a Fidesz újabb kétharmados választási győzelmével megalapozott politikai stabilitás és az eddigi irányvonal folytatása, a költségvetési szigor fenntartása, az üzleti kilátások javulása – a Fitch értékelésében ezek azok a kiemelt tényezők, amelyek alakulását illetve megvalósulását figyelik a következőkben, amikor Magyarország adósbesorolásáról döntenek. Legközelebb.
