Kicsit drágább a napelem, bár ennek költsége is messze az atomé alatt marad. Igaz, a naphő-hasznosítás és tengeri szélpark eszerint még drágább mulatság. A biomassza – a fásszárú-égetés – költsége pedig összemérhető vele. A szénerőmű és a hagyományos gázégetés szintén költséges. A kombinált gázhasznosítás viszont olcsó. Más megközelítések – így például az adókedvezmények levonása – valamelyest rontanak az alternatívok helyzetén, de a sorrenden nem változtatnak. Az USA-kormánytanulmány az „alternatív energiát” nem hogy a legdrágábbként, de legolcsóbbként tünteti fel.
A VGB Powertech tavalyi elemzése szerint is kevesebbet kell tenni a szárazföldi szélerőműbe, mint a – Paks II-nél olcsóbbnak tekintett – legfejlettebb nukleáris termelőkbe. Az EU korábbi – 2012-es alapú – anyagában a szárazföldi szélerőmű költsége szintén alacsonyabb az atoménál. Itt a vízerőmű győz, a második legolcsóbb a földhő, majd a szén. A gáz, a napelem és az atom itt nagyjából egyívású, a biomassza pedig olcsóbb és drágább is lehet.
|
A Tihange atomerőmű Belgiumban
Francois Lenoir / Reuters |
A Nukleáris Energiaügynökség 2015-ös tanulmánya ugyan gondosan kerüli a szél és az atom közvetlen összevetését, mégis megállapítják: a napelemen túl a szélenergia-alapú termelés költségei zuhantak az elmúlt évek során a leginkább. Ezzel ma már az atomhívőknek is számolniuk kell. Így jobb híján annak megállapítására szorítkoznak, hogy nincs minden körülmények között legolcsóbb eljárás.
Ingyenes széláram
Lázár János szerint a magyar szélerőműrendszer fejlesztésében a kabinet azért helyezkedett kiváró álláspontra, mert Németországban lelassították ezeket a beruházásokat. Úgy vélte, ott szinte már nincs olyan zöldszervezet, ami ezt az irányt támogatná. Szakértőink ezt is cáfolták. Németországban most kétségkívül kevesebb szélerőmű-engedélyt adnak ki, de a technológia iránti elkötelezettség töretlen. Az ottani zöldszervezetek többnyire változatlanul támogatják az ésszerű fejlesztéseket. Az ügy kapcsán többen – például Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai vezetője – is úgy fogalmaztak: a német fejlemények semmiképp sem irányadóak a magyar rendszer szempontjából, ahol bőven férnének újabb szélkerekek. Lázár János azt is állította, hogy Németországban drágábban termelnek a szélerőművek, mint nálunk az atomblokkok. A valóság az, hogy az elmúlt években a német erőművek többször ingyen is hajlandóak voltak megválni áramuktól. Ilyen akciós árat atomerőművek kevéssé hirdetnek. A német áramár a szélerőműveknek nyújtott támogatások miatt magasabb a magyarnál, de az ottani kormány ezek mérséklését tervezi.
Eközben Los Angeles bejelentette, hogy a jövőben a teljes metropoliszt megújuló energiából kívánják ellátni. A mindeddig ötmilliárd dollárba kerülő, félbehagyott Bellefonte atomerőmű területére kiírt pályázaton pedig a legmagasabb ajánlat 38 millió dollár volt. (Ez alig haladja meg a 36,4 millió dolláros kikiáltási árat, ráadásul az ajánlattevő is megújuló energia termelésére használná a területet.)
Az általunk megkérdezett, többnyire nem „zöld” szakértők elképesztőnek nevezték az atomerőmű-beruházás mellett kiálló magyar kormány felkészületlenségét. A kormányérvek szakmailag sokszor teljességgel abszurdak – fogalmaztak.
Legalábbis néhány független számítás tehát cáfolja Lázár János szavait.
Piackorlátozó szabványmódosítások
A magyar kormány által néhány napja módosított szabványok nagyban szűkítik a vezető szélerőműgyártók piaci mozgásterét - állapította meg tanulmányában a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energia- és Infrastruktúrapolitikai Együttműködésért Alapítvány. A toronymagasság, a teljesítmény és a lapáthossz megszabott felső határának, illetve a lapát legalább 50 méterben megszabott talajszinttől mért távolságának 208 általuk vizsgált termék közül mindössze kilenc felel meg. A kabinet zajterhelési kívánalmait kevéssé tudták összevetni a leírásokkal, hisz az alapvetően igen halk szélerőművek anyagaiban ilyen adat ritkán szerepel.
