A JP Morgan Chase Bank londoni részlege által befektetőknek összeállított hét végi felzárkózó térségi áttekintésben a ház elemzői azt jósolták, hogy a befektetői bizalomerősítést célzó, de államadósságot nem növelő új típusú együttműködés elővigyázatossági megállapodás formáját ölti majd, vagyis tartalmazni fogja "egy normál IMF-program szokásos előírásait", benne egy szándéklevéllel és negyedéves lebontású teljesítménycélokkal, de folyósítási menetrend nélkül.

A JP Morgan londoni felzárkózó piaci elemzői közölték: nem gondolják, hogy "Magyarországnak sok további teendője lenne a költségvetési konszolidáció terén". A cég szakértői – tekintettel az euróövezeti recesszió kibontakozására is – arra számítanak, hogy az IMF "viszonylag kevéssé lesz követelőző a költségvetési fronton".

A ház szerint ugyanakkor "valószínűleg vitatott terület lesz" a magyar kormánynak a bankszektorral kapcsolatos politikája. A JP Morgan közgazdászai mindent egybevetve 65 százalék esélyt látnak egy új program aláírására a jövő év elején. Szerintük egy új IMF-program erősítené a piaci bizalmat, emellett átláthatóbbá és következetesebbé tenné a gazdaságpolitikai döntéshozatalt. A forint 3 százalékot erősödött a tárgyalások bejelentése után, ez pedig csökkenti az MNB-re az árfolyamvédelmi célú kamatemelés végett nehezedő nyomást – írják.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni értékelésében azt jósolta, hogy mivel jelentős politikai fordulatról van szó, a kormány várhatóan arra fog törekedni, hogy az IMF-megállapodás részletei, "amennyire csak lehet", illeszkedjenek a pénzügyi-politikai autonómiát hangsúlyozó eddigi "narratívához".

A ház szerint ez azt jelenti, hogy a kormány mindenekelőtt a kevés kondícióval járó rugalmas hitelkeretre (FCL) fog törekedni. Az Eurasia szakértői szerint a kormány pozícióit e törekvésében erősíti, hogy növekedtek a devizatartalékok, és a folyó mérleg többletet mutat.

A ház szerint valószínűtlen, hogy a magyar kormány belement volna a tárgyalásokba az IMF-fel, ha ennek ára további költségvetési kiigazítások bevezetése lenne, mivel a kormány már eddig is hitet tett a jövő évi költségvetési cél tartásához szükséges összes takarékossági intézkedés végrehajtása mellett.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői prognózisukban szintén azt jósolták, hogy a kormány várhatóan igyekszik "a lehető legnagyobb mértékben könnyíteni" a majdani IMF-programhoz kötődő feltételrendszert. A GS ezért arra számít, hogy a tárgyalások hosszú ideig tartanak.

A ház szerint azonban tekintettel a jelentős külső finanszírozási igényekre, annak kockázatára, hogy az euróövezeti bankok csökkentik kitettségüket a Közép-Kelet-Európát is magában foglaló felzárkózó térségben, és figyelembe véve a szuverén magyar adósosztályzat leminősítésének kockázatát, valamint a magyar kötvénypiacon jelenlévő külföldi befektetők rekordarányát is, Magyarország számára egy jelentős méretű készenléti megállapodás (SBA) lenne a leghatékonyabb megoldás a folyamatos piaci hozzáférés biztosítása végett. A GS szakértői szerint ezen az alapon elképzelhető, hogy az IMF és az EU ragaszkodni fog egy új SBA-megállapodáshoz.

A Goldman Sachs londoni elemzői szerint egy ilyen finanszírozási egyezmény elérhetné a magyar IMF-kvóta ezer százalékát is, ami 12 milliárd eurós csomagot jelenthet, vagy még nagyobbat, ha az EU is beszáll.

Az SBA-egyezményhez azonban feltételrendszer és komoly mértékű IMF/EU-felügyelet is járul, ezért a magyar kormány a "legnagyobb valószínűséggel" csak egy kisebb elővigyázatossági hitelkeretet (PCL) kér majd. Ennek feltételrendszere és a vele járó felülvizsgálat korlátozottabb, és nem jelent közvetlen folyósítást, ha az ország tudja magát finanszírozni a piacról, ugyanakkor szükség esetén az IMF-forrást rövid idő alatt mozgósítani lehet – áll a Goldman helyzetértékelésében.

A GS szerint mindazonáltal azt, hogy végül melyik megoldás születik majd, a finanszírozási kondíciók "klasszikus mérőszámai" fogják eldönteni: a devizatartalékok mértéke, a tőkemenekítés kockázata, valamint a költségvetési kilátások és a költségvetési tervek hitelessége. Kedvezőbb piaci körülmények esetén a magyar kormány várhatóan csak az elővigyázatossági hitelkeretet kéri, a piaci viszonyok esetleges romlása – például a tartalékok megcsappanása vagy gyengülő eredményű kötvényaukciók – viszont rászoríthatják a kormányt a készenléti megállapodás elfogadására – vélekedtek a Goldman Sachs közgazdászai.