Éleződik a helyzet, ebből nagy sztrájk lehet
Az elektronikai szektorban is mind közelebb a munkabeszüntetés lehetősége, nem csak az autóiparban.
Miután nemrégiben sikerült kezelni a sztrájkhelyzetet az Audinál, és a felek megegyeztek, a felületes szemlélődőnek úgy tűnhetett, a magyar autóiparban egy csapásra rendeződtek a munkaügyi konfliktusok. A Népszabadság értesülései szerint ugyanakkor a helyzet alig változott, sőt. Számos, a szektorban működő vállalatnál még élesebbé is váltak a munkáltatók és a dolgozók közötti érdekellentétek, és a néhány héttel ezelőtti állapotokhoz képest több, jelentős részben gyártással foglalkozó társaságnál is sztrájkközeli helyzet állt elő. A feszültség immár nemcsak az autóiparban, hanem például az elektronikai bérgyártók körében is érezhető.
|
Munka egy elektronikai gyártónál. Nő a feszültség
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Információinkat László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke is megerősítette, ugyanakkor vállalatokat nem kívánt megnevezni lapunknak, mondván, a legtöbb helyen még csak a sztrájkbizottságok szervezése zajlik, ha megnevezne cégeket, azzal ellehetetlenítené saját aktivistáik helyzetét.
Konkrétan hat nagy cégnél van kiélezett munkaügyi vita, a hetediknél – a LuK Savaria Kft.-nél – a munkaadók éppen a napokban állapodtak meg a szakszervezettel. Nemcsak dunántúli társaságokról van szó, az egész országot érinti a probléma – hívta fel a figyelmet László Zoltán. Akad olyan cég köztük, amelynél több mint 6000 embert foglalkoztatnak.
Az alelnök szerint jellemzően a béremelés lehetősége áll a vita középpontjában. A munkavállalók 7–12 százalék közötti fizetésemeléssel lennének elégedettek, elvégre a napnál is világosabb, hogy a keresetek a Magyarországon működő ipari vállalatoknál alacsonyak. Ütközőpont a munkaadók és a munkavállalók között a túlórák kérdése is. A helyi érdekvédelmi csoportok visszajelzései szerint egyes cégek szinte végkimerülésig hajszolják az embereket. Akad olyan társaság, ahol már május végére kimerítették az éves túlóramennyiség keretét, vagyis az alkalmazottak többségénél elérték a törvény által engedélyezett személyenként legfeljebb 250 órát. A cégeknél pedig nyilvánvalóan nem változik majd a foglalkoztatási szint júniusban sem, legfeljebb nem túlóraként, hanem például célprémiumként fizetik majd ki a pluszmunkát – mondja a szakszervezeti vezető. A helyzet persze ezzel nincs orvosolva.
Eleven probléma az is, hogy a vállalatoknál a középvezetői szintet a feladat elvégzésére nem vagy alig alkalmas alkalmazottakkal töltik fel. Ezt az országos munkaerőhiánnyal és az elvándorlással magyarázza egy érintett humánerőforrás-szakember, ami egyben a probléma létezésének megerősítése is. Mindez újra és újra konfliktusokhoz vezet, mert a vezető szerepbe kerülők alkalmatlanságukat olykor agresszivitással és cinizmussal kompenzálják.
Számolatlanul érkeznek olyan jelzések a Vasashoz – mondja az alelnök –, amelyek szerint az első problémás helyzetben azonnal kirúgással fenyegetőznek a középvezetők. Mindezt egy olyan munkaerőpiacon, ahol már így is tízezerben mérhető a be nem töltött álláshelyek száma. Vagyis egyáltalán nem igaz, hogy mindenki pótolható lenne – tette hozzá László Zoltán.
Szakszervezet helyett üzemi tanács
A sztrájkközelbe sodródottak között jelenleg egy 370 fős társaság a legkisebb. Egyre frusztráltabbak a dolgozók, s immár nemcsak a nagy-, hanem a közepes vállalatoknál is egyre komolyabb a probléma. A munkáltatók inkább az üzemi tanácsokat próbálják erősíteni, mert e grémiumoknak egészen más jogosítványaik vannak, mint egy szakszervezetnek. S bár ez egy szakszervezeti vezető szájából akár érdekvezérelt megjegyzésnek is hathat, nem annak szánja – hangsúlyozta lapunknak a Vasas alelnöke. Tény: az üzemi tanács például nem szervezhet sztrájkokat, nem köthet kollektív szerződéseket, a szakszervezet viszont igen.
