Élénkülő belső keresletre számít a Pénzügykutató
Ebben az évben 0,5, jövőre 1,3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, a Pénzügykutató kedden közzétett előrejelzése szerint. A 2014-es prognózis középérték, a kutatók úgy gondolják, hogy 1,0 és 1,5 százalék közé eshet a bővülés üteme.
A jövő évi folyamatokat egyrészt a kedvezőbb külpiaci feltételek, másrészt a választásokra készülő kormány politikája határozza meg. A kormány célja az, hogy ne veszélyeztesse az uniós pénzforrások megszerzését, illetve, hogy költségvetési, monetáris, jövedelem- és foglalkoztatáspolitikáját a választási év „követelményeinek” rendelje alá.
A háztartások fogyasztási kiadásainak dinamikája duplájára emelkedik, a beruházások mérsékelten bővülnek. A kivitel üteme gyorsul az új autóipari kapacitásoknak köszönhetően.
– A gazdaság növekedési pályára áll, de az iram nem elegendő a felzárkózáshoz. A 2010-12-es időszakban a magyar gazdaság jóval elmaradt akár az eurózóna, akár Németország vagy Szlovákia teljesítményétől a növekedési, fogyasztási, beruházási adatokat nézve – mondta Petschnig Mária Zita tudományos főmunkatárs.
A Pénzügykutató elemzése – hasonlóan a GKI hétfői előrejelzéséhez – leszögezi, hogy technikai értelemben a recesszió 2012. harmadik negyedévében véget ért a magyar gazdaságban, de nem következett be érdemi növekedési fordulat. A kiigazított adatok szerint ez év első negyedévében 0,6 százalékkal bővült a GDP, ám olyan mély bázishoz képest, ami a globális válság idejére emlékeztetett. Ez a lendület a második negyedévben meg is tört, hiszen mindössze 0,1 százalékkal gyarapodott a bruttó hazai termék az előző negyedévhez képest. A keresleti tényezők második félévi javulása miatt azonban a Pénzügykutató az esztendő átlagában 0,5 százalékos GDP-öbbletet prognosztizál, ami alig haladja meg a statisztikai hibahatárt. A növekedés helyett inkább stagnálással jellemezhető magyar gazdaságban ugyanakkor elmozdulás látszik a bruttó hazai termék felhasználásában: kiiktatódik a nettó export húzóereje, noha a kedvezőbb külső konjunktúra alapján a második félévben a kivitel további élénkülése várható, és a belső kereslet élénkülése miatt meglódul a behozatal is.
A munkanélküliség enyhe mérséklődése mellett – a ráta 0,3 százalékponttal lehet alacsonyabb a tavalyinál – a munkát keresők és munkára várók száma 885 ezer fő fölé emelkedett, ami a külföldre menekülés felgyorsulása ellenére is 2,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ráadásul a fiatalok körében felerősödött külföldi munkavállalás ellenére nőtt a pályakezdő munkanélküliek aránya, és romlott a fiatal korosztály munkanélküliségi rátája.
Javuló tendencia jelent meg a beruházásoknál. A második negyedévi felívelés azonban csak arra volt elégséges, hogy a visszaesés mélysége csökkenjen. A beruházási ráta a félév átlagában történelmi mélypontra, a GDP 12,1 százalékára süllyedt. A második félévben folytatódó beruházási kereslet-élénkülés következtében lehetséges, hogy 2013-ben megtörik a 2006 óta tartó, visszaesést jelző trend: az állóeszköz-fejlesztések stagnálás körüli szintet jelezhetnek. E viszonylag kedvező változás szépséghibája, hogy a beruházások valamilyen formában – uniós pénzekkel is megtámogatva – az állami projektek beindulása nyomán lendültek ki mélypontjukról. A legalább ötven főt foglalkoztató cégeknél az első félévben nagyobb visszaesés történt, mint 2012-ben.
A Pénzügykutató elemzői úgy látják: a vállalatokat befolyásoló gazdaságpolitikai klíma – a lakossági rezsicsökkentés terheinek a vállalkozásokra hárítása miatt – tovább romlott, amit a kedvezményes jegybanki hitelprogram sem tud ellensúlyozni. A kutatók leszögezik: az állami eladósodás mérsékléséhez elengedhetetlen volna a gyorsabb ütemű gazdasági növekedés, és az államháztartási finanszírozási igény további visszafogása. A költségvetési lyukak befoltozásának kényszere által vezérelt költségvetés-politika nem alkalmas arra, hogy az államadósság-csapdából kivezesse az országot.
Az MNB kockázatos kamatleszorító politikája a forintárfolyamot egyre inkább nyomás alatt tartja, miközben képtelen az államadósságra fizetett kamatokat mérsékelni. Az állampapírok piacán a hozamgörbe hosszú és rövid vége közötti különbség nagyobbra nyílt, mint a pénzügyi válság legrosszabb időszakaiban, ami a bizalomhiány egyik biztos jele. A mesterségesen leszorított infláció következtében egyébként az államadósságra fizetett reálkamat nem csökken. A Pénzügykutató előrejelzése szerint a GDP-hez mérve a jelenlegi 79-80 százalékos szinten marad az adósságráta. De ha a forintárfolyam tartósan gyengül és esetleg a kormányzat újabb vállalatok megvásárlásáról dönt, akkor ismét növekedésbe fordulhat az eladósodás.
