A döntéshez fűzött magyarázat szerint az államadósság leépítésének dinamikája, valamint a közép-európai régió országaihoz viszonyítottan kiemelkedően jó gazdasági kilátásai miatt Románia állampapírjai immár a befektetésre ajánlott kategóriába tartoznak. Ennek ott van jelentősége, hogy számos vagyonkezelő szabályzata kifejezetten tiltja a befektetésre nem ajánlott minősítéssel rendelkező adósságpapírok tartását a portfólióban. A pénteki bejelentés szerint az S & P egy fokozattal feljebb, a BBB kategóriába sorolta át a románok minősítését.

És ez egy ideig biztos, hogy így marad, hiszen az amerikaiak stabil kilátást fűztek az osztályzathoz, ami az jelenti, hogy ha problémát észlelnének, akkor ezt előbb a leminősítést valószínűsítő negatív jelzővel jeleznék, időt hagyva a román kormánynak arra, hogy rendezze sorait. A Moody’s és a Fitch Ratings már korábban a befektetési sáv alsó szintjére javította a bóvli kategóriában szereplő román adósság besorolását. Amelynek mértéke egyébként – magyar szemmel nézve – irigylésre méltó, hiszen szintje az Eurostat hivatalos adatai szerint 2013 végén 38,4 százalékon állt, szemben a magyar 79,2 százalékkal.

Csakhogy amíg a magyar rátának az alaptörvényben rögzítettek szerint december 31-én alacsonyabban kell állnia, mint ahol január elsején volt (hogy év közben mennyit mutat, az nem számít), addig a románoknál az idén akár minimálisan, 39,9 százalékra is bővülhet az adósságarány. A költségvetést is rendbe szedték a románok, erre utal a tavalyi, a GDP-arányában 0,9 százalékos hiány, még akkor is, ha az idei évre jobban el is engedik a gyeplőt a tervezett 2,2 százalékos, a magyar 2,9 százaléknál így is szerényebb deficittel. Az S&P jelentése szerint a következő években a régió országai alulról szemlélhetik a román növekedést, amely stabilan három százalék környékén lehet majd, jóllehet a kormány idénre még csak 2,5 százalékot valószínűsít – bár az első negyedév csütörtökön publikált 3,8 százalékos adata vérmesebb, akár négyszázalékos reményekre is feljogosítaná a kabinetet.

A gazdaság fejlődését a 2,2 százalékra várható infláció is segíti. A munkanélküliség 5,3 százalék körüli, a közmunkásokkal ellentétben délkeleti szomszédunknál a kivándorlással külföldön maguknak munkát találó milliók szépítik a statisztikát. Az államadósság finanszírozása sem jelent már megoldhatatlan feladatot, hiszen az éven belüli kötvények átlaghozama 2,5 százaléknál jár, de a hosszú lejáratoknál is alig haladja meg az öt százalékot; azaz a magyar kínálathoz képest magasabb kamattal kecsegteti a spekulánsokat, akik a felminősítés után elgondolkodhatnak azon, hová fektessék a pénzüket.

Az összevetéskor azt is figyelembe kell venni, hogy amíg a magyar kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megejtett látványos szakítással „elnyerte függetlenségét”, addig a románok az IMF készenléti hitelére támaszkodva, a szükséges megszorításokat végrehajtva előzték meg Magyarországot. Románia 2013 szeptemberében négymilliárd euró értékű elővigyázatossági hitelszerződést kötött az IMF-fel, valamit az Európai Bizottsággal, ezt a pénzt azonban csak szükség esetén hívják le. A Világbankkal viszont ugyanekkora összegre szerződnek várhatóan még májusban, 3,5 százalékos kamatra és 18 éves futamidőre. A pénzt szerkezeti reformokra és infrastrukturális fejlesztésekre fordítják.