A főigazgató elmondta: az e-fuvarlevél beillesztésével teljessé válnak az elektronikus vámfolyamatok, ami további csökkenti a vámeljárás idejét, a kockázatelemzés szempontjából pedig kiemelt jelentőségű.

A fejlesztés jelentőségének érzékeltetésére elmondta: a repülőtéri főigazgatóság 2008-ban vezette be az elektronikus vámrendszert, melyen belül az e-fuvarlevél megjelenése lehetővé teszi, hogy import oldalon előzetesen értesüljenek a szállítmányról, s megtörténjen a kockázatelemzés (ennek alapján a szállítmányok mintegy 7 százalékát vizsgálják), export oldalon pedig a kiléptetés gyors igazolása, s ezzel az adó-visszaigénylés.

A főigazgató a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (BUD) kereskedelmi forgalmi adatait ismertetve elmondta: az idei év első 11 hónapjában import oldalon 140 ezer vámkezelés történt, míg export oldalon a szám 70 ezer, ez utóbbi stagnálást jelent. Hozzátette: a magyarországi import vámkezelések 35 százaléka egyébként a repülőtéren történik, export oldalon ez az arány 10 százalék.

Teleki József hangsúlyozta: az e-fuvarlevél alkalmazása a légi közlekedésben az ügyfeleken is múlik, akik számára fontos tényező lehet az idő lerövidülése, a papíralap kiváltása és az ügyintézés egyszerűsödése.

Az International Air Transport Association (IATA) 2004-ben indította el az e-Frieght projektet, melynek elsődleges célja a légiáru-fuvarozásban használt okmányok kiváltása egyszerűbb, iparági szinten elfogadott elektronikus adatcserére épülő, okmánymentes környezettel. Magyarország 2009 második felében csatlakozott az e-Frieght projekthez, az idén nyáron elindított tesztüzem november 15-től vált élessé.

Magyarországon az e-Freight rendszer kiépítését a CCS Hungary Kft. végzi.