Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javasolni fogja a kormánynak, hogy fontolja meg a pénztárgépek cseréjének elhalasztását a kisvállalkozások esetében. A kereskedőknek, vendéglátósoknak május elsejéig kellett volna bekötniük kasszájukat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), illetve olyan gépet beszerezniük, amely képes erre az online kapcsolatra. A cserét elmulasztókat június 30-ig nem bünteti a NAV, ez utóbbi határidőt tolná ki most Varga Mihály további két hónappal. A miniszter jelezte: két hónapnak elegendőnek kell lennie arra, hogy az átállás biztonságosan megtörténjen.

Piaci szereplők már év eleje óta folyamatosan jelezték, hogy a pénztárgépcserére megállapított kormányzati menetrend tarthatatlan: a NAV technikai specifikációjának megfelelő pénztárgép ugyanis nem létezett, azt a gyártóknak kellett kifejleszteni, majd engedélyeztetni. A kabinet azonban eddig tartotta magát a februári kormányrendeletben meghatározott dátumokhoz. Eszerint a NAV július elsejétől szankcionálná, ha a kisboltokban nem hálózatosított pénztárgépek működnek. Ennek azonban a kereskedők akkor sem tudnak eleget tenni, ha akarnak.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) tájékoztatása szerint péntekig egyetlen forgalomba hozatali engedélyt sem adtak ki a NAV korábbi rendeletében meghatározott tulajdonságokkal bíró pénztárgépre. Piaci vélemények szerint az elkövetkező néhány hétben pedig már fizikai képtelenség a hazai pénztárgépállomány akár csak töredékét is lecserélni.

Úgy tudni, március közepe óta hét forgalmazó tizenhárom pénztárgéptípusra nyújtott be kérelmet az MKEH-hoz. Forrásaink nem zárták ki, hogy még június folyamán az MKEH rábólinthat az első pénztárgépre (legalább egy gyártóról úgy hírlik, hogy már félig a zsebében érzi az engedélyt), azonban jó esély van arra, hogy hogy az is PC-alapú nagygép lehet.

Ugyan e-journallal rendelkező, zömében nagyáruházakban használt nagygépeknél csak december 31-ig kell levezényelni az átállást, azonban a gyártók ennek a fejlesztését vették előre. Ennek az a logikája az – fejtegette az egyik forrásunk –, hogy a fejlesztés első körében a gépekben lévő Adóügyi Ellenőrző Egység (AEE) szoftverjét kell kialakítani, ami sokkal praktikusabb, ha a több, egymástól függetlenül módosítható alegységből álló nagygépen történik, majd a már kipróbált és bizonyított szoftverhez fejlesztik hozzá az egybeépített kiskasszát.

Ám a szakma egybehangzó véleménye szerint, ha a napokban megjenne egy engedélyezett pénztárgép, így is csak jobbára az év végére lehetne levezényelni a kasszák lecserélését. Jelenlegi becslések szerint 170 ezer olyan pénztárgép van a piacon, amelyben nem lehet pusztán egy AEE-szoftvercserével megoldani a hálózatosítást. Amennyiben az MKEH végül rábólint egy gépre, úgy is legalább egy-két hónapba telik a szoftver élesben történő tesztelése, majd ezt követi a távol-keleti sorozatgyártás, a készáru behajózása, majd a hazai disztribúció, ami összességében legalább egy fél évet emészt fel.

Az ugyanis igencsak valószínűtlen, hogy egy forgalmazó a saját szakállára több ezer gépet legyártatna egyszerre – magyarázta az egyik vezető forgalmazó. Sokkal valószínűbb, hogy a forgalmazók előbb néhány tucat vagy száz gépet gyártanak, majd ha azok beváltak, akkor lehet szó ezres, végül tízezres nagyságrendű megrendelésről. A forgalmazók már csak azért is a fontolva haladást választják, mivel a kormány a napokban tette közzé, hogy hogyan fogja támogatni a kiskereskedőknek a pénztárgépcserét.

Ebből kiderül: a forgalmazónak kell az év végéig meghitelezni az üzemeltető kiskereskedők számára a pénztárgépek árának hozzávetőlegesen a harmadát. A kisebb, 500 millió forintos éves forgalom alatti kereskedők vállalkozásonként öt gép lecserélésére kérhetnek gépenként 50 ezer forint támogatást, úgy, hogy a forgalmazó a csökkentett áron adja át nekik a gépet. Ugyanakkor a forgalmazó, aki általában készpénzben kell, hogy fizessen a távol-keleti gyártásért, csak az év végén juthat hozzá a NAV-tól a különbözethez.

Mint emlékezetes, az előző gazdasági miniszter, Matolcsy György eredetileg januárra, majd áprilisra ígérte a hazai pénztárgépek NAV-val közös hálózatra kötését. Később, a szakmai szereplők nyomására a kormányzat május elsejét tűzte ki a bevezetés határidejének. Bár a piaci szereplők jobbára komolytalannak vélték ezeket az időpontokat, Orbán Viktor miniszterelnök március közepén fontosnak tartotta bejelenteni, hogy minden rendben lesz a pénztárgépek online-átállásával – hasonlóképpen az e-útdíjjal és a dohánypiac átalakításával is.

A miniszterelnöki optimizmust osztotta az apparátus is: Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkára még bő két hete is úgy látta, hogy tartható a pénztárgépcsere június végi határideje. (Pankucsi sajátos módon a „gyártókra” hivatkozott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.) Közben május végén lemondott Kalmár István, a NAV informatikai elnökhelyettese. Bár forrásaink Kalmár lemondását nem tudták a pénztárgépcsere csúszásához kötni, tény, hogy utóda a pénztárgépes tárgyalásokon közvetlenül részt vevő Vágujhelyi Ferenc informatikai szakfőigazgató lett.

Piaci vélekedések szerint a kincstári optimizmus jobbára az EU-nak szólt. Brüsszel ugyanis ekkor még javában azon lamentált, hogy kiengedje-e Magyarországot a túlzottdeficit-eljárásból, ehhez pedig fontos volt, hogy a büdzsében bennmaradjon az a 95 milliárd forintos adótöbblet, amit a kabinet – igaz, még januári átállással számolva – a pénztárgépek „navosításából” remélt.

A nemzetgazdasági miniszter szerint azonban a nagyobb áfabevétel és a gazdaság már most tapasztalt fehéredése miatt van remény arra, hogy az újabb, két hónapos halasztás nem okoz jelentős kiesést az adóbevételekben.

Két géppel indulnak a trafikok?

A tervek szerint július elsejétől induló nemzeti dohányboltok pénztárgépének – illetve háttérrendszerének – nemcsak a NAV-val, hanem az állami Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt.-vel is állandó adatkapcsolatban kell lennie. A jelek szerint azonban az NDN nem sieti el a tájékoztatást: eddig a trafikosokkal (illetve lapunkkal sem) közölte, hogy pontosan milyen forgalmi adatokat vár el a trafikosoktól és milyen rendszerességgel. Kérdéseinkre az NDN csak annyit adott tudtunkra, hogy még egyetlen pénztárgép-forgalmazóval sem kötött szerződést.

Valószínűsíthetően a trafikosoknak komplex, vonalkódós leolvasást és az abból leszűrt forgalmi adatok továbbítását lehetővé tevő kasszákra, illetve háttér-informatikai rendszerre lesz szükségük. Ebben az esetben a trafikos két dolgot tehet: ha a pénztárgép-rendelet határidejének a kitolására játszik, úgy az év végéig vesz egy hagyományos beütős kisgépet, ám ebben az esetben meglehetősen problematikus üzletmenetre kell felkészülnie, mivel külön kell kezelnie a kasszát, illetve az NDN-hez bekötött háttér-informatikai rendszert.

A másik lehetőség, hogy keres olyan, a piacon már kapható PC-alapú gépet, amelynél csak a szoftvert kell lecserélni a december 31-i határidőre. Igaz ebben az esetben igen mélyen kell a zsebébe nyúlnia, mivel az ilyen kasszák ára félmillió forint körül jár.