Az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb iparági elemzése szerint a rendkívüli csődhullámot az EURO 2012-höz kapcsolódó, nagyszabású építőipari beruházások alulárazása, az alapanyagok árának ugrásszerű megemelkedése, valamint a fizetési morál drasztikus megromlása indították el.

Az egész iparágat alapjaiban megrengető fizetésképtelenségi hullám indult el a lengyel építőiparban a június 8–július 1 között megrendezett, lengyel–ukrán közös labdarúgó-Európa-bajnokság befejezése után. Az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb iparági elemzése szerint a EURO 2012 kezdőrúgása óta közel 100, az Európa-bajnokság megrendezéséhez szükséges kiemelt beruházásokban részt vevő lengyel építőipari cég jelezte, hogy nem képes tartozásait kiegyenlíteni.

Az érintett vállalkozások között van a piac legnagyobb szereplője is, a PBG S.A., csakúgy mint a szektorban meghatározó DSS S.A. és a Poldim S.A. vállalatok is, amelyek csődje egyenként is dominóhatást indíthat el a piacon. (A legalább 20 különböző céget tömörítő PBG-csoport korábbi méretét jellemzi, hogy három leányvállalatának a részvényeivel lehet kereskedni a Varsói Tőzsdén.)

Az Atradius megállapítja: a csődhullám hátterében a sporteseményhez kapcsolódó kiélezett árverseny miatt kialakult rendkívül nyomott árszint, valamint jelentős összegű késedelmes kifizetések állnak. Ugyancsak fokozta a munkálatokban részt vevők kitettségét, hogy az 2011-ben ugrásszerűen megnövekedő alapanyagárakkal a legtöbben nem számoltak. Tavaly az aszfalt ára 42 százalékkal nőtt az előző évhez képeset, a gázolaj, az acél és a beton ára pedig közel 30 százalékkal emelkedett. A lengyel bankszektor pedig nem érdekelt a jellemzően nullszaldós vagy veszteséges építkezések finanszírozására kibocsátott vállalati kötvények refinanszírozásában.

„A hatalmas méretű megrendelések csábítása gyakran felülírja az észérveket: a vállalkozók úgy licitálnak egymás alá, hogy közben jelentős beruházásokat hajtanak végre. Ha ilyenkor a számlák ellenértéke későn, vagy egyáltalán nem folyik be, akkor a cégek, különösen a kis- és közepes vállalkozások, nagy bajban találhatják magukat” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A túlvállalások és a késedelmes pénzügyi teljesítések pusztító hatást gyakoroltak a már korábban is strukturális problémákkal küszködő lengyel építőiparra. Bár az elmúlt években is egyre romló tendenciát mutatott a szektor profitteljesítménye, de 2010-ben még 3 százalékos, 2011-ben pedig 1,6 százalékos nyereségre számíthattak a piac szereplői. Ugyanakkor, idén márciusban riasztó mértékű, átlagosan 6,2 százalékos veszteséget könyvelhettek el az infrastrukturális fejlesztésekben részt vevő vállalatok, ráadásul 2012 első negyedévében az iparágban működő cégek mintegy fele veszteséges volt.

A lengyel építőipar mélyrepülése nem állt meg az országhatároknál: a sporteseményekhez kapcsolódó nagyberuházásokban részt vevő ír és kínai alvállalkozók – így például a China Overseas Engineering Group (COVEC) – is csődvédelmet kértek az EURO 2012 megbízásai kapcsán.

Vanek Balázs elmondta: az Atradius számára nem újdonság az a jelenség, amikor nagyobb megbízások kapcsán a kkv-k rosszul tervezik meg a cash-flow-jukat, illetve túlbecsülik pénzügyi teherbíró képességüket, majd pénzzavarba kerülnek. Az Atradius ugyanezt a jelenséget tapasztalta például a Köln és Frankfurt közötti expresszvasút építése kapcsán is, amikor a projektben dominánsan jelen lévő kkv-k azért kerültek bajba, mert később jutottak a pénzükhöz, mint tervezték.

Hasonló helyzet alakult ki Magyarországon az M43-as autópálya építésénél, amikor a konzorciumban részt vevő Szeviép Zrt. késedelmes fizetése, illetve nemfizetése mintegy 400 hitelezőt, köztük számos kkv-t hozott nehéz helyzetbe. A Szeviép először csődvédelmet kért, majd miután nem tudott megegyezni hitelezőivel, felszámolás indult ellene.

„A lengyel építőipar jelenlegi helyzete tökéletes példája annak, hogy a késedelmes fizetések vagy nemfizetések miként roppanhatnak össze akár jelentős megrendelésállománnyal rendelkező, nagy múltú cégeket, vagy akár teljes iparági struktúrákat is – tette hozzá Vanek Balázs.

Az országigazgató rámutatott: az érintett cégek kisebb eséllyel kerültek volna nehéz helyzetbe, ha megbízható információval rendelkeztek volna a vevőikről, előminősítést kértek volna, vagy hitelbiztosítást kötöttek volna.