Az EDF Démász francia tulajdonosa előrehaladott tárgyalásokat folytat az áramszolgáltató eladásáról. Noha a portékát már vagy egy éve vizsgálgatja a Miniszterelnökséghez tartozó állami közműközpont, most ismereteink szerint bejelentkezett a nemzeti fejlesztési tárcához tartozó állami MVM is.
Az EDF Démász tulajdonosa a dél-magyarországi áramszolgáltató csoport küszöbönálló eladásáról tájékoztatta a francia energiakonszern európai üzemi bizottságának titkárságát – közölte lapunkkal Kurunczi Ágnes, az európai üzemi tanács magyar titkárhelyettese. A francia menedzserek részletesebb tájékoztatást egy március 9-i párizsi ülésre ígértek, amikor az érintett érdekképviseletekkel, így az EDF Démász szakszervezetével is ismertetik a várható lépések munkavállalókat érintő következményeit – erősítette meg a titkárhelyettes az először a Hvg.hu-n megjelent értesülést.
 |
| Kapkodnak a hálózat után Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Ezen túlmenően az ügyletről semmilyen más információjuk nincs. Így a vevő kiléte éppúgy ismeretlen a számukra, mint a várható vételár vagy a dolgozók előtt álló változások. Az EDF Démász több mint ezer munkavállalójának körülbelül fele-fele tartozik a vezetéküzemeltetési, illetve a szolgáltatási üzletághoz. A cégnél néhány éve még azért tüntettek, mert szerintük a franciák nem folytattak a munkavállalókkal megfelelő szintű párbeszédet. Szavaik szerint ez továbbra is így van. Ugyanakkor kíváncsiak, milyen feltételekkel szembesülnének, ha állami tulajdonba kerülnének.
Az MVM Magyar Villamos Művek is szívesen megvásárolná az EDF Démászt – értesült lapunk kormányközeli forrásokból. Valószínűleg erre is utalhatott az a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) összefogta állítólagos javaslatcsomag, ami jelentősen módosítana az energiaipari terjeszkedésnek a Miniszterelnökség, és így az ENKSZ által képviselt irányain. Úgy tudjuk, az MVM számára főként azért lenne vonzó az EDF Démász, mert a vezetékrendszer egészével együtt eladó. Így jól illeszkedne a már ma is az állami energiacsoport üzemeltette központi áramhálózathoz. Az ettől remélt bevételek lehetővé tennék azt is, hogy az MVM eddigi merev ellenállását meghaladva bevállalja a háztartások veszteséges ellátását. Úgy tudjuk ugyanakkor, az MVM nem kezdett tárgyalásokat az EDF-fel: az állam részéről a hivatalos vevőjelölt továbbra is az ENKSZ. Lázár János kancelláriaminiszter a Kormányinfón kérdésünkre nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a célkeresztbe került eszközöket később akár az MVM működtesse. Ám szerinte, ha vannak is ilyen ötletek, akkor a megfogalmazók előreszaladtak, hisz az eszközök még nincsenek megvéve. Az MVM aktivizálódása mindazonáltal a hírek szerint elegendő volt arra, hogy megakassza az ENKSZ és a német RWE között az Elmű-ÉMÁSZ-ról zajló tárgyalásokat. Pedig az MVM-et saját észjárása alapján eme csomag jelen állapotában nem is érdekelné. A magyar állam és a fővárosi–észak-magyarországi áramcsoportot irányító RWE között tavaly aláírt szándéknyilatkozat szerint ugyanis a hálózati cégeknek csak a 49 százaléka kerülne át a magyar államhoz. Ez viszont nem biztosít beleszólást a működtetésbe: lényegében csak az esetleges nyereségrészesedésre jogosít. Az MVM a közműelképzeléseikre vonatkozó kérdéseink megválaszolásától, azokat spekulációknak minősítve, elzárkózott.
