galéria megtekintése

Ekkora aranyhamisítási botrányt még nem látott az ország

15 komment

NOL
NOL

Hamis aranytömböket adott biztosítékként a Kézizálog Zrt. tulajdonosa több magyar milliárdosnak és pénzintézetnek – értesült a Napi.hu.

Az év elején csődbe ment zálogcég és annak egyszemélyes tulajdonosa, Bíró Péter akár 30 milliárd forintos veszteséget okozhatott ügyfeleinek, már ha a lap értesülései igaznak bizonyulnak.

A Napi.hu azt írja, hogy a Kézizálog Zrt. veszteségét a zálogba vett tárgyak nem fedezik, a fedezetül adott aranytömbök pedig hamisak. A károsultak közt magánszemélyek és bankok vannak. A lap úgy tudja, hogy az egyik vidéki pénzintézet 600 millió forint kölcsönét sirathatja, egy ismert budapesti nagytőkés 300 milliót vesztett, egy másik ismert milliárdos pedig kétmilliárd forintnak mondhat búcsút, mert a visszafizetés biztosítékául adott aranyrudakról és -tömbökről kiderült: egytől egyik hamisak. A tömbök trombitarézből készültek, és még az aranyborítást is „lespórolták” róluk. A csalásra csak mostanában, hónapokkal a cég bedőlése után derült fény, és az érintettek – akik a csalás tényét megerősítették, de nevük mellőzését kérték – megtették a feljelentést Bíró ellen.

Összesen több száz kilogrammnyi aranyról van szó, ami páratlan a hazai bűnügyek történelmében. A hamisítás nagyüzemben folyt, és tapasztalt üzletemberek az érintettek, az aranytömböket viszont valakinek hitelesítenie kellett. Az aranytárgyak hitelesítésére jogosult Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság (Nehiti) viszont már jelezte, hogy a Kézizálognak sosem hitelesített aranytárgyakat vagy aranytömböket. A Napi.hu értesülései szerint az ilyen vizsgálatra felhatalmazott másik cég, a Metal-Art Nemesfémipari Zrt. sem vizsgált be a Kézizálog Zrt. által beadott aranytömböket.

 

Az ügyben felmerül tehát többek közt, hogy hogyan készültek ezek az aranytömbök, hogyan kerülhetett rájuk fémjel, hol tárolták azokat, ha netán igazi aranytömböket cseréltek hamisra? Sok a kérdés tehát, amire az ügyben vizsgálódó Nemzeti Nyomozó Irodának (NNYI) választ kell találnia. A lap feltételezése szerint a Kézizálog vagy tulajdonosa nem magyar fémjelzésű aranytömböket „forgalmazott”, vagy a fémjelzést is hamisították, és ezek így kerülhettek forgalomba. Az is lehet, hogy az aranytömböket fémjelzés nélkül vagy külföldi fémjellel ellátva dobták piacra, adták biztosítékként.

Kapcsolódó cikkünk: Előállítás Lombard Kézizálog-ügyben

A rendőrök előállították a Lombard Kft. tulajdonosát a céghez tartozó Kézizálog Zrt. ügye kapcsán még májusban. További részleteket itt olvashatnak.

A Napi.hu úgy tudja, nem csak a fedezetül adott aranytömbökkel van baj, a Kézizálog által piacra dobott kötvények (Lombard Bond) háttere sem tiszta.

A két sorozatban, 10 milliárd forintos keretösszegben kiadott kötvényeket ugyanis BB+ besorolással adták el, a céget a Creditreform vizsgálta meg, a kötvény forgalmazását pedig ismert pénzintézetek intézték. Bíró többek közt ilyen kötvényekkel fizetett egy szállodáért egy magyar üzletembernek, majd azt a „zálogfőnök” azonnal készpénzért tovább is adta. A pórul járt volt tulajdonos most joggal kérdezheti: miként minősítették a Kézizálogot?

Különös továbbá, hogy bár a céget hitelező bankok együttes vesztesége ugyan meghaladhatja a 20 milliárd forintot, egyikük sem kongatta meg a vészharangot, és még a biztosítékként a zálogcég széfjeiben levő értéktárgyakat sem becsültették fel. Ez a munka egyébként mintegy százmillió forintjába kerülne a bankoknak, ha 10 ezer értéktárggyal számolnak, ám a pénzintézetek ezt nem akarták összedobni, így ma sem ismert, hogy valójában mennyi érnek Bíró kincsei. Van olyan feltételezés is, mely szerint a zálogos titokban értéktelen holmira cserélgette le ezeket a tárgyakat, így a harmadát sem érik annak, ami fedezetként be van jegyezve. A cég felszámolóbiztosa az ezt firtató kérdésekre nem válaszolt.

A lap úgy értesült, hogy a tervek szerint a ki nem váltott zálogtárgyakat internetes értékesítéssel adják el. Az érték meghatározásához viszont fogódzót jelenthet az egyik pórul járt bank vizsgálata: a szakértő becsüsökkel történt értékbecslés a könyvekben szereplő forintértéknek csupán öt (!) százalékát tartotta valósnak.  

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.