Az Európai Központi Bank (EKB) negyedéves felmérése szerint a második negyedévben a bankok 11 százaléka nehezítette tovább hitelezési feltételeit, s csupán egy százalék enyhített azokon. A jelzáloghitelek kihelyezésének csökkenő trendjéről az első negyedévben a bankok 43 százaléka számolt be, most viszont csak 21 százalékuk nyilatkozott így. A fogyasztási hiteleknél nem történt változás, továbbra is 27 százalék körül mozog a csökkenő trendet jelző pénzintézetek aránya.

Itáliában és Spanyolországban a legrosszabb a helyzet, az ottani bankok forrásköltségei a magas országkockázat miatt egyre nőnek, ami a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen hitelekhez való hozzáférést is rendkívüli mértékben megnehezíti – állapítja meg az EKB-jelentés.

Az euróövezeti adósságválságban megperzselődött és a nyomában járó keményebb szabályozási környezetben dolgozó európai bankrendszer immár harmadik éve szigorítja folyamatosan hitelezési követelményeit, s nem kis szerepe van abban, hogy az unió tagállamaiban lelassult a növekedés. Az EKB felmérése annyi pozitívumot említ még, hogy a harmadik negyedévben a szigor fokozásában már némi önmérsékletet mutatnak majd a pénzintézetek.

A jelentés lakonikusan megjegyzi, hogy a 2011 végén és 2012 elején az EKB által az uniós bankrendszer számára alacsony kamatozás mellett kihelyezett több mint ezermilliárd eurós összegnek a kereskedelmi hitelezést javító, gazdaságélénkítő hatása hamar elillant. A bankok azt várják az EKB-től, hogy újabb, hasonló nagyságrendű likviditásnövelő akciót hirdessen, de a frankfurti pénzintézet erre egyelőre kevés hajlandóságot mutat.

Az Európai Bizottság is vizsgálja a tranzakciós illetéket

Az Európai Bizottság is vizsgálja a magyarországi tranzakciós illeték bevezetését - erősítette meg szerdán újságírói kérdésre Brüsszelben Antoine Colombani, a testület szóvivője. Más kommentárt nem kívánt hozzfűzni a témához.

Az Európai Központi Bank (EKB) kedden adta ki jogi szakvéleményét, amely szerint a pénzügyi tranzakciós illeték sérti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét, uniós harmonizáció nélküli bevezetése pedig torzulásokat okozhat a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban.

Az Európai Bizottság a múlt héten azt jelentette be, hogy hivatalosan is lezárta a Magyarország ellen januárban az MNB függetlenségének kérdésével kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárást. Mindazonáltal már akkor jelezte: "meg fogja vizsgálni azt is, hogy az új pénzügyi tranzakciós illeték hatályának az MNB egyes monetáris politikai eszközeire való kiterjesztése összeegyeztethető-e a szerződéssel".