Gyengült az euró a dollárral, s erősödött a forint a közös valutával szemben csütörtökön, amikor kiderült, hogy az Európai Központi Bank (EKB) történelmet ír: negatív, mínusz 0,1 százalékos kamatot állapít meg a kereskedelmi bankok jegybanki betéteire – vagyis a bankok fizetnek, ha ott tartják a pénzüket –, s 0,25 százalékról 0,15 százalékos mélypontra csökkenti az irányadó kamatot.

Ralph Orlowski / Reuters

Az egynapos hitelei kamatát 0,75 százalékról 0,4 százalékra viszi le. A kereskedelmi bankokat pedig olcsó és célzott hitelek révén arra sarkallja, hogy a reálgazdaságot támogassák.

A kormányzótanács egyhangú döntést hozott, mondta az ülés után Mario Draghi elnök, aki ugyanakkor egyértelművé tette: az új kamat valóban a mélypont, ennél lejjebb nem mehet az EKB, de ez a szint viszont hosszabb ideig fennmaradhat.

Ennek nyomán felíveltek az eurózóna tagországainak tőzsdei indexei, és csökkentek az államkötvény-hozamok a valutaövezet perifériáján is. Egyelőre nem zavarja a befektetőket, hogy további kamatcsökkentésre nem játszhatnak.

Igaz, egyéb nem szokványos intézkedésekre hosszabb távon viszont számíthatnak, ha ez a mostani kamatcsökkentés és a többi likviditásbővítő lépés nem bizonyulna elégségesnek a gazdasági növekedés élénkítésére.

A monetáris politikában végrehajtott változtatások oka a gyenge gazdasági teljesítmény – az első negyedévben csupán 0,2 százalékkal bővült az eurózóna gazdasága –, az elégtelen hitelezés és a túlságosan alacsony infláció. Utóbbi a japán defláció rémét vetíti az európaiak elé, de Mario Draghi szerint ilyen veszély nem fenyeget.

Ám a helyzet azért sok kockázatot hordoz magában. Májusban a pénzromlás irama csupán 0,5 százalékot ért el, holott az EKB célja az, hogy az ütemet éppen csak kevéssel két százalék alatt tartsa.

A döntést alátámasztják a jegybanki stáb friss előrejelzései is. Az eurózónában a növekedés idén csupán egyszázalékosnak ígérkezik, vagyis lassúbb iramúnak, mint ahogy márciusban a szakértők gondolták. Jövőre 1,7, 2016-ban 1,8 százalék várható, s ez valamivel kedvezőbb, mint a tavaszi prognózis.

Az infláció azonban mindhárom évben alacsonyabb lehet a márciusi előrejelzésnél. Idén az átlagos ütem 0,7, míg 2015-ben 1,1, 2016-ban 1,4 százalék körül alakulhat, s még 2016 utolsó negyedében is csak 1,5 százalék lesz, függően persze az árfolyamtól és az olajáraktól.

Az eurózóna tagállamainak együttesen számított költségvetési hiánya viszont az idei 2,5 százalékról 1,9 százalékra mérséklődik 2016-ra, az államadósság aránya 93,4 százalékról 91 százalékra, a GDP-hez viszonyítva.

A kamatcsökkentés mellett több egyéb intézkedést is ismertetett Mario Draghi. Az EKB felhagy azzal a gyakorlattal, hogy semlegesíti a korábbi államkötvény-vásárlási programjának hatását, s ezzel 170 milliárd euróval bővíti a likviditást. Ezt is azzal magyarázta a jegybankelnök, hogy túl alacsony az infláció, vagyis több pénzt lehet hagyni a gazdaságban.

Ennél fontosabb lehet, hogy négyéves hitelt nyújt az EKB a kereskedelmi bankoknak, 400 milliárd eurós induló kerettel, hogy a reálgazdaságot hitelezzék. A frankfurti európai jegybank tanulmányozta a Bank of England programját is, amelynek célja az volt, hogy a bankokat tényleges vállalati beruházások finanszírozására késztessék.

Amúgy a magyar jegybank növekedési hitelprogramját is befolyásolta a szigetországi tapasztalat. Mint Draghi kifejtette a sajtótájékoztatóján, a bankok a pénzt nem használhatják államkötvény-vásárlásra, s nem fordíthatják például lakáshitelezésre, nehogy újabb buborékokat fújjanak fel.

S előkészíti az EKB az eszközfedezetű értékpapírok vásárlását, elsősorban a kisvállalkozások hitelezésének előmozdítására. Világossá tette azonban Mario Draghi, hogy egyszerű, átlátható, s tényleges hiteleket tartalmazó strukturált termékekről lehet csak szó, nem pedig olyan adósságfedezetű kötelezettségekről (CDO), amelyek a pénzügyi válság kirobbanásában játszottak kétes szerepet.

A gazdaságban e csomag hatása három-négy negyedév múlva érvényesülhet. Ha nem elegendő, akkor az EKB megfontolja, hogy a mennyiségi lazítás amerikai-brit útjára lépjen-e. Azaz belefogjon-e az államkötvények tömeges vásárlásába. Egyelőre megvárják, mi jön ki a most ismertetett programból.

Az EKB döntését üdvözölte Francois Hollande francia elnök, aki egy ideje sürgette már, hogy a jegybank gyengítse az eurót a versenyképesség javítására. Visszafogottan nyilatkozott ugyanakkor Angela Merkel német kancellár, hiszen a friss európai növekedési adatok jól jelzik, hogy a német gazdaság egyre lendületesebben növekszik, míg a francia stagnál.

Korábban Mario Draghi is beszélt arról, hogy a túlzottan alacsony infláció egyik oka az erős euró, s az árfolyam a májusi EKB-ülés óta 1,7 százalékkal gyengült is a dollárhoz képest. A csütörtöki döntés után pedig négyhavi mélypontra esett vissza. Bírálta az EKB-t Hans-Werner Sinn, a német Ifo kutatóintézet vezetője, s a német takarékpénztári szövetség egyenesen a megtakarítók kifosztásától tart az alacsony kamatok miatt.

Ám Draghi azt mondta, hogy a jegybank átérzi az aggodalmat. A megoldás azonban a növekedés serkentése, például e csomag révén, aminek nyomán a kamatok visszatérhetnek a normális szintjükre, kielégítve a megtakarítók vágyait is.