Az év elején csupán 0,3 százalékos visszaesést prognosztizált a kutatóintézet, de a beruházások drámai mértékű, hétszázalékosra tehető zuhanása és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a tárgyalások megkezdésének halogatása miatt a kilátások folyamatosan romlottak. Ezért ebben az évben egy százalékkal is csökkenhet a nemzeti össztermék (GDP), s a jövő évi várt növekedés irama is lassúbb lesz, 1,5 százalék helyett mindössze 0,7 százalék, hiszen a beruházási döntéseket most a mai feltételekből kiindulva hozzák meg a vállalatok.

Az infláció ebben az évben 5,5 százalékra gyorsul, jövőre négy százalékra mérséklődik. Az államháztartás egyenlege éppen a GDP három százaléka alatt marad, de az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya nyolcvan százalékon ragad be. Mint Palócz Éva vezérigazgató kedden kifejtette: az idei és a jövő évi növekedési kilátásokat illetően majdnem mindegy, hogy tető alá hozza-e a kormány a megállapodást az IMF-fel, mert a beruházások élénkülésére nem lehet számítani.

A kedden publikált előrejelzés szerint a megállapodást továbbra is bizonytalanságok övezik, holott a magyar államháztartás nyolc százalék körüli, fenntarthatatlan szintű kamatokkal finanszírozza magát. S mivel a gazdaság stagnál, az államadósság akkor is emelkedik, ha a költségvetés elsődleges egyenlege egyensúlyban van. Az elemzők úgy fogalmaznak: ilyen körülmények között a lakosság bármiféle áldozatvállalása, amelyet a megszorító intézkedések okoznak, értelmetlenné válik, mivel a hatást elmossa a magas kamatok miatti pótlólagos adósságszolgálati teher.

A kutatók külön kitérnek rá a friss tanulmányban, hogy az IMF-EU tárgyalások megkezdéséhez egyéb várakozások is társultak. Köztük az egykulcsos személyi jövedelemadó visszavonása, vagy érdemi módosítása. Az első négyhavi adatok azt mutatják, hogy a vállalatok „kreatívan” kezelték az adójóváírás kivezetését és az alacsony képzettségű dolgozók esetében a nettó bér csökkenését, valamint a kormány kérését a kieső bérek emelésére. Ennek következtében mintegy 500 ezer fő nettó keresete csökkent, ráadásul csökkent a létszám a versenyszférában, miközben növekedett azoké, akiket nem teljes munkaidőben „közfoglalkoztatnak”.

Az ipart, ezen belül az építőipart csökkenő termelés jellemzi. A kivitel még mindig húzza a magyar gazdaságot, de egyre kisebb erővel. Remélhető azonban, hogy a második félévben a Mercedes új üzemének szállításai legalább ellensúlyozhatják a Nokia nehézségei és kivonulása miatt a híradástechnikai termékek körében elszenvedett exporthanyatlást.

A Kopint elemzése leszögezi: a külső környezet nem kedvez a magyar gazdaságnak, hiszen Kína lassít, az Egyesült Államok bizonytalankodik, az eurózóna recessziót él át. Ám ezzel együtt is, a magyar gazdaság a legrosszabbul teljesítők közé tartozik a térségben, ahol most Lengyelország és Szlovákia az éllovas. Az utóbbi két év magyar gazdaságpolitikájának a következménye is, hogy a külföldi tőke visszavonult, a kis- és középvállalatok pedig elbizonytalanodtak.

Reagált Palócz Éva a héten belejelentett munkahelyvédelmi kormányzati programra is, amely szerinte szükséges, de megkésett intézkedéscsomag, s a költségvetésben nincs meg a fedezete, hiszen a jegybank és az államkincstár megadóztatásából remélt pénz valójában nem létező jövedelem. Jobb volna – tette hozzá Palócz Éva – ha a kormány elhalasztaná a magasabb keresetűek esetében a szuperbruttó kivezetését, így a beharangozott 300 milliárd forintból 107 milliárd valóban a rendelkezésére állna.