Ráadásul akkor is érezhetően alaposan megfontolta, hogy mit „szabad" mondania. Az ugyanis feltűnő, hogy amíg a menedzserek több mint fele tudott korrupcióról a környezetében, addig több mint kilencven százalékuk - 94 százalék - kizárta, hogy a saját cégüknél az eltelt öt évben lett volna bármilyen, etikailag kifogásolható eset.
Ugyanez a kettősség figyelhető meg, amikor a kutatók rákérdeztek a korrupció egyes konkrét elemeire. Így feltették azt a kérdést, hogy amennyiben a cégüknek csökken az árbevétele ugyanakkor valaki 10 százalék jutalékért vállalná, hogy megoldja ezt a problémájukat úgy elfogadnák-e az ajánlatot? A válaszadók 1-2 százaléka kapásból igent mondana, 12-18 százalék „megfontolná" az ügyet.
Ez a gondolkozás az áfacsalások kapcsán is visszaköszön. Míg általánosságban az áfacsalást mindenki elítéli, gyakorlatban messze megengedőbbek a cégvezetők. Például több mint felüket nem érdekli, vagy elfogadná, ha tudomást szereznének arról, hogy egy üzleti partnerük az itt megvásárolt terméket kiszállítja külföldre, majd visszahozza Magyarországra és eladja – azaz vélhetően a „szokásos" hintáztatásos áfacsalást követ el. De azon sem akadnának fenn, ha egy fontos beszállítójuk jelzi, hogy az eddigi árut valamivel olcsóbban immáron egy közvetítőn keresztül adná oda a cégnek.
Általánosságban elmondható, hogy a magyarországi cégeknél meglehetősen lazán kezelik az etikátlan magatartással kapcsolatos problémákat.
Így a hazai cégek mindössze 54 százalékánál van etikai szabályzat, míg 28,5 százalékuknál valamilyen „etikai forródrót" amin keresztül az alkalmazott azonnal jelezheti a cégvezetés felé, ha valamilyen problémát észlel. (Az itteni multinacionális cégeknél mindkét kategóriában jóval magasabb az arány)A korrupcióval illetve az etikátlan vállalati magatartással kapcsolatos megengedőbb attitűd ugyanakkor a cég működését is veszélyezteti. Jellemzően a magyar cégvezetők például nem igazán tartják veszélyforrásnak, ha egy távozó alkalmazott adatlopását. Dacára, hogy az Ernst & Young figyelmeztetése szerint azok a kis-és középvállalkozások ahol jelentősebb adatlopást érzékeltek, azoknak a 60 százaléka egy éven belül tönkrement.