galéria megtekintése

Egyre jobban félnek a cégek, ha korrupcióról kérdezik őket

0 komment

Tavalyhoz képest lényegesen több vállalkozást kellett megkérdezni az Ernst and Young és az MKIK GVI kutatóinak az éves, vállalati és piaci korrupciót vizsgáló felmérésükhöz.

Lényegesen romlott tavaly a cégek korrupciós közérzete az eltelt évekhez képest – derült ki az Ernst and Young (EY) és a GVI MKIK most ismertetett felméréséből. Míg tavalyelőtt a megkeresett és anonim nyilatkozó cégvezetők 29 százaléka tudott a környezetéből megvalósult korrupciós ügyletről, addig 2015-ben 54 százalékra nőtt az arányuk. (Az EY közleménye szerint ugyanakkor "keveset változott a korrupció megítélése hazánkban".

 

Mint a kutatást ismertető sajtótájékoztatón kiderült, hogy 2015-ben nagyságrendekkel megnőtt a jobb híján inkább hallgatásba temetkező vállalkozások aránya. A korábbi években a megkeresett cégvezetők 60-70 százaléka válaszolt az Ernst and Young korrupciót firtató kérdéseire, addig tavaly mindössze a vállalkozók 30 százaléka mert nyilatkozni.

 

Ráadásul akkor is érezhetően alaposan megfontolta, hogy mit „szabad" mondania. Az ugyanis feltűnő, hogy amíg a menedzserek több mint fele tudott korrupcióról a környezetében, addig több mint kilencven százalékuk - 94 százalék - kizárta, hogy a saját cégüknél az eltelt öt évben lett volna bármilyen, etikailag kifogásolható eset. 

Ugyanez a kettősség figyelhető meg, amikor a kutatók rákérdeztek a korrupció egyes konkrét elemeire. Így feltették azt a kérdést, hogy amennyiben a cégüknek csökken az árbevétele ugyanakkor valaki 10 százalék jutalékért vállalná, hogy megoldja ezt a problémájukat úgy elfogadnák-e az ajánlatot? A válaszadók 1-2 százaléka kapásból igent mondana, 12-18 százalék „megfontolná" az ügyet.

Ez a gondolkozás az áfacsalások kapcsán is visszaköszön. Míg általánosságban az áfacsalást mindenki elítéli, gyakorlatban messze megengedőbbek a cégvezetők. Például több mint felüket nem érdekli, vagy elfogadná, ha tudomást szereznének arról, hogy egy üzleti partnerük az itt megvásárolt terméket kiszállítja külföldre, majd visszahozza Magyarországra és eladja – azaz vélhetően a „szokásos" hintáztatásos áfacsalást követ el. De azon sem akadnának fenn, ha egy fontos beszállítójuk jelzi, hogy az eddigi árut valamivel olcsóbban immáron egy közvetítőn keresztül adná oda a cégnek.

Általánosságban elmondható, hogy a magyarországi cégeknél meglehetősen lazán kezelik az etikátlan magatartással kapcsolatos problémákat.

Így a hazai cégek mindössze 54 százalékánál van etikai szabályzat, míg 28,5 százalékuknál valamilyen „etikai forródrót" amin keresztül az alkalmazott azonnal jelezheti a cégvezetés felé, ha valamilyen problémát észlel. (Az itteni multinacionális cégeknél mindkét kategóriában jóval magasabb az arány)A korrupcióval illetve az etikátlan vállalati magatartással kapcsolatos megengedőbb attitűd ugyanakkor a cég működését is veszélyezteti. Jellemzően a magyar cégvezetők például nem igazán tartják veszélyforrásnak, ha egy távozó alkalmazott adatlopását. Dacára, hogy az Ernst & Young figyelmeztetése szerint azok a kis-és középvállalkozások ahol jelentősebb adatlopást érzékeltek, azoknak a 60 százaléka egy éven belül tönkrement.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.