A hét eleji álmos hangulat hamar elszállt, az e-matricás útdíjrendszer kiterjesztése már az állami szervezetek képviselőitől is kritikákat kapott. Lapunk úgy tudja, volt, aki a hely szelleméhez méltó tiszteletteljes formában a díjrendszer átalakításának megalapozottságát kérdőjelezte meg, mások a hatásvizsgálatokat, a közvélemény-kutatásokat hiányolták.
És ezen az sem változtatott, hogy az útdíjrendszer az átgondolatlan beavatkozások ellenére is népszerű (és kényszerű): a NÚSZ Zrt. beszámolója szerint hétfőig mintegy 980 ezer különféle matricát adtak el. Az ország valamennyi gyorsforgalmi útjára érvényes éves matricákból 138 ezer, a hagyományos heti címkékből 315 ezer, havi vignettákból 50 ezer fogyott. Megyei matricát 460 ezret vásároltak, 65 százalékuk Pest megye úthálózatának használatára jogosítja fel tulajdonosát.
Második nekifutásra az útdíjrendszer átalakításánál érintett tizenhét, különféle szakmai szervezet foglalta el az NFM Fő utcai épületének tanácstermét. A hírek szerint a közúti fuvarozók, az autósok, az autókereskedők, a logisztikai cégek, a környezetvédők, a nagycsaládosok, a mozgáskorlátozottak, a gépjárművezető-képző szervezetek, valamint a BKK és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. küldöttei sok újat nem mondhattak a szaktárca utólag szorgosan jegyzetelő vezetőinek. Hiszen kifogásait az elmúlt hetekben a meghívottak többsége már jelezte a minisztériumnak.
Egyoldalú egyeztetés volt, kérdéseire senki sem kapott válaszokat – fogalmazott Kovács Kázmér ügyvéd. A Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke lapunknak arról beszélt: a hétfői megbeszélésen bekerült a hivatalos jegyzőkönyvbe, hogy valamennyi esetben, így a fővárosi elkerülő és bevezető utak tekintetében is elhibázottnak tartják az útdíjrendszer kiterjesztésének koncepcióját. A korábban díjmentesen használható útszakaszok fizetővé tétele ugyanis közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi kockázatokat hordoz. A megyei matrica bevezetését mindaddig elfogadhatónak tekintik, amíg az új címke alternatíva és nem kizárólagos megoldás az éves vignetta mellett. A Duna felett átívelő autópályahidak kétszeres díjasítását viszont elutasítják.
Kovács Kázmér szerint mindezeken túl ellentétes a Polgári törvénykönyv szabályaival, hogy a NÚSZ Zrt. 1470 forint szolgáltatási díjat fizettet azokkal az autósokkal, akik januárban matrica nélkül használták a fizetős sztrádákat. Álláspontja szerint a nemzeti díjszedő cég a „próbaüzemnek” minősített időszakban mulasztókkal szemben nem alkalmazhat szankciókat.
Ezenfelül úgy vélekedett: a kormányzat kommunikációjával ellentétben burkolt díjemelés, hogy a motorkerékpárokra a személygépkocsikkal azonos összegért lehet megyei matricát váltani, miközben ezekre a szezonálisan használt, az utakat kevéssé károsító közlekedési eszközökre szóló tíznapos címkére 50 százalékos kedvezményt adnak. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy az M0-s fizetőssé tétele miatt veszélybe kerülhet a fővárost elkerülő csonka körgyűrű hiányzó, északi és nyugati szakaszainak építéséhez remélt uniós támogatás.
A felpörgetett egyeztetés harmadik szakaszában az NFM államtitkárai kilenc önkormányzati társulás képviselőit hallgatták meg. A megbeszélések záró szakaszában pedig az útdíjrendszer átalakítását kifogásoló polgármesterekkel tárgyaltak. Elmondhatta véleményét Budaörs, Kaposvár, Pécel, Törökbálint és Biatorbágy polgármestere is.
A szakminisztériumban lapunkkal közölték: a hétfői egyeztetések tapasztalatait a lehető leggyorsabban összegzik. A megbeszéléseken elhangzott kritikákról, észrevételekről a kormány szerdai ülésén tárgyalhatnak.
Szembemennek a kormánnyal
Komárom-Esztergom megye közgyűlése hétfői rendkívüli ülésén megszavazta, hogy a testület megfontolásra javasolja a kormánynak az M1-es autópálya Tatabánya és Tata közötti szakaszának díjmentesítését. A kérdésben a Jobbikot leszámítva teljes volt az összhang a pártok közt.
Javasolják, hogy a kormány fontolja meg azokat az érveket, melyeket Tata, Tatabánya és Vértesszőlős polgármestere az adott szakasz díjmentessé tétele érdekében az év végén a szakminisztériumnak megküldött.
Ebben a polgármesterek kiemelték, hogy a díjfizetés miatt az autópályáról az 1-es főútra terelődik a forgalom.
Mivel ez országos közút, kettévágja a településeket, a környezetterhelés rontja az itt lakók életminőségét.
A legtöbbet szenvedő Vértesszőlős elkerülésére korábban már koncepció is született, az útépítés azonban késik, a megvalósíthatósági tanulmányra az idén pályázatot íratnak ki.
