Közel egy mázsával esett vissza az egy főre jutó éves élelmiszerfogyasztás Magyarországon 2000 és 2011 között. A csökkenés igazán az évtized második felében vált látványossá: míg 2005-ig összesen 3 százalék volt a mínusz az ezredfordulós 701,6 kilogrammhoz képest, addig egyedül 2010-ben több mint 4, 2011-ben pedig 3 százalék feletti éves zsugorodást mért a KSH - derül ki a Napi Gazdaság cikkéből. Tavalyelőtt így egy átlagmagyar 617,5 kilogramm élelmiszert küldött le a torkán. A hivatal által kiadott jelentés megállapította: az élelmiszer-fogyasztásra továbbra is hatással volt a gazdasági recesszió, a magas, 6,6 százalékos élelmiszerár-növekedés és az árakra kedvezőtlenül ható rendkívül gyenge gyümölcstermés.

A vizsgált bő egy évtized alatt annak ellenére következett be a látványos, átlagosan napi negyed kilogrammos élelmiszerfogyasztás-csökkenés, hogy a nettó bér növekedése a legtöbb esetben felülmúlta az élelmiszerek drágulását. A fogyasztás szerkezete is változott, de táplálkozás-egészségügyi szempontból vegyesen alakultak a tavalyelőtti folyamatok. Miközben folytatódott a cukor (2,7 százalékkal) és a cereáliák, vagyis gabonafélék (3,7 százalékkal) fogyasztásának visszaszorulása, a szeszes italok fogyasztása nőtt, a tej- és tejtermékeké csökkent (2,9 százalékkal), de összességében kevesebb fogyott zöldségfélékből és gyümölcsökből (6,4 százalékkal) is.

Az alkoholfogyasztás terén ezzel a 2006 óta tartó csökkenő trend tört meg, az egy főre jutó mennyiség 9,2 abszolút, azaz az elméletileg létező 100 százalékos szeszre átszámolt literről 9,7-re nőtt. Igaz, utóbbi még így is fél literrel kisebb a megelőző öt év átlagánál.