Ünnepi összeállításunkban felidézzük az egy évvel ezelőtti lejátszódott eseménysorozat főbb történéseit, az államilag szervezett trafikrendszer piacra gyakorolt legfontosabb hatásait. Sasszemű olvasóinkat arra biztatjuk, fedezzék fel az eseményekben az ünnepi sajtóközleményben említett "európai szellem" nyomait.
Continentális hatás
A trafiktörvényt az azóta a magyar politikai élet mindenesévé avanzsált Lázár János nyújtotta be. Mint lapunk feltárta, nem kellett egyedül munkálkodnia a törvényjavaslaton. A tervezetet még 2011-es benyújtása előtt a Fidesszel és Lázárral is jó kapcsolatot ápoló, tulajdonosi körében Hódmezővásárhelyhez is kötődő Continental Zrt. vezetősége is láthatta.
A törvényszöveg Brüsszelbe előzetes jóváhagyásra kiküldött verziójáról ugyanis kiderült, hogy egy "Sánta János" nevű felhasználó számítógépén hozták létre. A név megegyezik a Continental vezetőjéével, aki a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) akkori elnöke is volt.
Bár az eredeti kormányzati magyarázat szerint az „osztrák mintára" létrejövő boltokkal 5-6 ezer család juthat önálló egzisztenciához, kormánypárti forrásaink már akkor is nyíltan úgy fogalmaztak: a törvény célja, hogy átrendezze az 500 milliárdosra becsült dohánypiacot a Continental javára. Mivel Brüsszel nem talált jogi fogást a törvénytervezeten, így az uniós engedély után 2012 őszén átment a jogszabály a magyar parlamenten.
A Fidesz által lenyomni óhajtott dohányipari multik jobbára besorakoztak a számukra borítékolhatóan súlyos veszteséget eredményező törvényjavaslat mögé, és csak a színfalak mögött próbálkoztak lobbizással. Iparági képviselőik – de éppenséggel a Continental vezetői is – már akkor jelezték a lendületben lévő törvényhozóknak, hogy baj lehet.
Pusztán a dohányból ugyanis nehezen fognak megélni a trafikok, az eladási pontok mesterséges leszűkítése – a korábbi 38 ezer helyett csak 6 ezer helyen lehet majd cigit kapni – a feketepiac robbanásszerű elburjánzását hozza. Azt pedig senki sem képes megakadályozni, hogy a trafikokat zsebszerződéseken keresztül néhány nagyobb üzleti kör tartsa majd a kezében.
A kormányzat csak a nemzeti trafikok jövedelmezőségét próbálta – illetve azóta is próbálja – javítani. Tavalyelőtt ősszel több lépésben szerencsejátékkal, kávéval, újsággal, üdítőkkel, alkoholokkal bővítették a trafikok termékkörét. Bár ennek egy része a már 2012 decemberében kiírt trafikpályázat alatt történt (emiatt a pályázók nagy részének újra kellett írnia a pályázati anyagát), arról a kabinet a trafikpályázat során is mélyen hallgatott, hogy majdan hozzányúlnának a dohány kiskereskedelmi árréséhez. Így az addigi dohánnyal is foglalkozó kiskereskedők jó része eleve elriadt a trafikpályázattól, mivel az akkor ismert 3-4 százalékos árréskilátások mellett nem látták fenntarthatónak az üzletet. Azonban még így is mintegy 15 ezren jelentkeztek a meghirdetett több mint 5000 koncesszióra.
Csak a Fidesz
A dohányátszervezésért felelős, Németh Lászlóné vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), illetve a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. 2012. április végén tette közzé a trafikpályázatnak a magyar dohánypiac túlnyomó részét felosztó első körének nyerteseit.
A listát tallózva hamar kiderült, hogy a korábban dohánnyal foglalkozó kiskereskedők alig-alig kaptak koncessziót, addig lajstromban sorjáztak a piacon tökéletesen ismeretlen, ám 4-5 koncessziót elnyerő nevek.
|
Az ellenzék úgy érezte, hogy a mutyival elkaphatja a Fideszt – de ebben a tárgyban sem igen sikerült megmozgatni a közvéleményt
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Bár az NFM és a ND zrt. azóta is gyakorlatilag mindent megtesz, hogy tökéletesen átláthatatlan legyen a dohánykereskedelem jogát 20 évre kiosztó pályázat – eltitkolták a pályázati anyagokat, a pályázatok értékelését, a döntnökök neveit, de még a nyertesek beazonosíthatóságát szolgáló személyi adatokat is –, a civilek segítségével a sajtó, így lapunk is hamar beazonosította a győztesek jó részét.
Kiderült, hogy az elvileg „szakmai alapon" lebonyolított pályázat eredményeként a jól jövedelmező, vagy annak vélt helyeket mindenütt a Fidesz klientúrájába tartozók kapták meg.
Lapunk olvasói jelzésekből származó – azaz: csak részeredményeket tartalmazó – összesítése szerint az ötezer koncesszióból legalább 1500 nyerteseit lehetett a Fideszhez, a párt holdudvarához sorolt CBA-hoz, vagy éppen a Continentalhoz kötni.
Különösen kirívó volt a Rogán Antal felügyelte ötödik kerület, ahol a koncessziók több mint fele Rogán időközben elhíresült Pasa parki szomszédjának érdekkörébe került. A dohánykiskereskedelem aduásznak tekintett Auchan áruházak mellett pedig valahogy rendre az Orbán Viktor kormányfő bizalmasának számító Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester közvetlen környezetéből keveredtek ki a nyertesek.
A felháborodást tetézte, hogy Lázár János mindössze néhány nappal a pályázat lezárulta után egy törvénymódosítóval tíz százalékra emelte a dohány kiskereskedelmi árrését. Bár a kormányzat szerint az ND Zrt. javasolta a változtatást, arra semmiféle magyarázat nem érkezett, hogy ezzel miért vártak a trafiktender kiírása utáni időszakra. Ahogy azt sem válaszolta meg senki, hogy a piac kormányközeli bennfentesei miért tudtak már januárban a várható árrésemelésről.
Az nem az a Puch
A kibontakozó botrány nyomán a kormány előbb azzal lavírozott, hogy a kormányszócsőnek tekinthető Magyar Nemzetben közzé tetette néhány tucat olyan trafikgyőztes nevét, akiknek volt valamiféle baloldali kötődése. Igaz, elemzéseikbe felettébb fura tévedések is csúsztak. Így a madocsai trafikgyőztes Puch Józsefet Puch László volt MSZP-pártpénztárnok (azóta újraválasztott baranyai MSZP vezető) rokonának állították be. Valójában csak névrokonságról volt szó, ugyanis a trafikgyőztes Puch József is helyi fideszes képviselő volt.
|
Ha tüntetni nem is mentek az emberek, a véleményük megvolt
Teknős Miklós / Népszabadság |
A kormányzat azzal is próbálta leszerelni az elégedetlenséget, hogy a "régi trafikosok" számára "méltányosságból" átadott néhány koncessziót. Ez mindössze néhány tucat vállalkozót érintett, mivel a pályázati kiírást az eredeti trafikpályázathoz képest rendkívül szűken szabták meg. Így 20 éves megszakítatlan dohánykereskedelmet kértek a jelentkezőtől, ráadásul úgy, hogy az árbevétel 80 százalékának kellett a dohányból származnia.
Orbán lódított egyet
A sorra tüntetéseket szervező régi trafikosokat Orbán Viktor azzal próbálta elcsitítani, hogy megígérte: rövidesen mindenki megismerheti a trafikpályázatok anyagait. Az időhúzásra játszó miniszterelnök csak annyit kért, a tüntetők várják meg, hogy az ND Zrt. megkösse a szerződéseket az új trafiktulajdonosokkal.
"A szerződéskötések után mindenki az összes adatot megismerheti" – mondta Orbán május eleji rádióinterjújában, megjegyezve, a "koncessziós szerződések világossá teszik majd a pályázók vállalásait".
Nem így történt. Az ND Zrt. május végéig sorra megkötötte a szerződéseket az új trafikosokkal. Az NFM viszont sem akkor, sem azóta sem adta ki a teljes pályázati anyagot. Csupán pályázati emlékeztetőket tettek közzé, de azokban még kevesebb adat volt, mint az eredeti pályázati eredményhirdetésben.
Az ügyészség nem vizsgálódik
Újabb lendületet kapott a botrány, amikor a Fidesztől a trafikmutyi miatt távozott szekszárdi képviselő, Hadházy Ákos a hvg.hu-nak átadott egy, a szekszárdi frakcióülésen készült, témába vágó hangfelvételt. Ez volt az első konkrét bizonyíték arról, amiről országszerte suttogtak, miszerint a helyi fideszes frakcióüléseken dőlt el, hogy kik kaphatnak trafikot, és kik nem.
A felvétel tanúsága szerint a polgármester és a képviselőtestület tökéletesen tisztában volt azzal, hogy Szekszárdról kik jelentkeztek trafikért, holott a pályázók adatait elvileg csak az ND Zrt. tudhatta. A felvételen Horváth István polgármester és a kormánypárti képviselő-testület által "elkötelezett jobboldaliként" jellemzett pályázók később mind trafikot nyertek. Közéjük tartozott Horváth István polgármester testvére is.
Nem sokkal később vált ismertté Kocsis Róbert, a hajdúszoboszlói Fidesz helyi elnöke Bodó Sándornak, a megyei közgyűlés fideszesének írt levele, amiben véleményezték a helyi pályázókat aszerint, hogy ismertek-e a Fideszben vagy sem. A nem fideszes, vagy pártkörben ismeretlen jelöltekből kerültek ki a pályázat vesztesei. A levélben fideszesként jellemzettek lettek a győztesek.
Azonban hiába volt a kiszivárgott levél és a hangfelvétel. Keresztes Imre főügyész június elején bejelentette, hogy a szekszárdi ügyben a hivatali visszaélés, a vesztegetés és a befolyással üzérkedés bűncselekményének gyanúját a feljelentéskiegészítés nem támasztotta alá.
Később az ügyészség a trafkpályázat törvényességének vizsgálatát azzal utasította el, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem jogának átengedésekor Németh Lászlóné miniszter a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás körébe tartozó döntést hozott. Márpedig a gazdálkodás körében meghozott döntés nem tartozik az ügyészségről szóló törvényben meghatározott ügyészi törvényességi ellenőrzési hatáskörbe.
A fejlesztési tárca harca a nyilvánosság ellen
Júliusban az NFM nagy hirtelen elkezdte a veszteseknek kipostázni pályázati anyagaikat. Az indok az lehetett, hogy időközben több társadalmi, politikai szervezet – Demokratikus Koalíció, civilek – is pert indítottak a pályázati anyagok nyilvánosságáért.
Így viszont az NFM később már arra hivatkozhat, hogy nincs mit megmutatnia, mivel a vesztes pályázatok már nincsenek a birtokában. A vesztes kiskereskedők közül többen jelezték: a visszakapott anyagokon nyoma sincs annak, hogy bárki akár csak kézbe vette volna a pályázati anyagukat.
 |
Messze nem mindenkinek jött be
Teknős Miklós / Népszabadság |
2013 végére a Demokratikus Koalíció pert nyert az NFM-mel szemben. Így jogerős bírósági ítélet kötelezte a minisztériumot, hogy közzétegye a pályázati anyagokat, illetve a bírálók neveit.
Bár korábban a kormányzat unos-untalan ismételgette, hogy szakmai döntés született, a tizenkét elbíráló egyikéről sem tudni, hogy bármiféle tapasztalata lett volna a dohányiparban – zömében minisztériumi tisztségviselőkről van szó.
Emellett erősen kétséges, hogy minden pályázatot érdemben elbíráltak. Ahhoz ugyanis fejenként naponta 7500 oldalt kellett volna elolvasniuk. Mármint egyéb minisztériumi munkájuk mellett.
Az NFM közben a jogerős bírósági ítélet ellenére sem akarja kiadni a trafikpályázat anyagait. Azzal érvel, hogy ahhoz le kell másolni az iratokat. Ezt viszont a kérelmezőnek kell kifizetnie, ami 25 millió forintba fájna a DK-nak. Így minden bizonnyal újabb per indulhat az NFM-mel szemben.
A DK-é mellett több más per is folyik a magyar állammal szemben. Így a teljes iratnyilvánosságért perelnek a civilek – Korrupciós monitor, Átlátszó.hu –, illetve a kisemmizett trafikosok egy csoportja Strasbourgban pereli a magyar államot, amiért elvette tőlük a megélhetésüket.
Trafikoligarchia felemelkedése
Bár korábban Matolcsy György egykori gazdasági miniszter és Lázár János a trafikrendszer kapcsán hatezer családi vállalkozás létrejöttét emlegette, könnyen lehet, hogy a valóságban pontosan az ellenkezője következett be. Míg korábban a több tízezer kiskereskedő kezében oszlott meg a dohány-kiskereskedelem haszna, addig a nemzeti dohányárudák cégére mögött strómanokkal, zsebszerződésekkel egybe tartott, több tucat trafikot összefogó hálózatok jöttek létre, amelyik egyik-másik kormányközeli gazdasági csoporthoz – Continental, Vimpex – kötődnek. Azaz: összességében jóval kevesebb kézbe került a dohánykereskedelem.
Összeroppanó dohánypiac
Július elsejével indultak a trafikok, ám a hagyományos boltok 16-áig még kiárusíthatták a dohánykészleteiket. Ennek ellenére már júliusban radikálisan, 30 százalékkal esett össze a piacra dobott cigaretta mennyisége.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azóta is sajtónyilatkozatokban igyekszik meggyőzni a nagyérdeműt, hogy néhány havi forgalmi adatból még nem lehet következtetni hosszú távú piaci folyamatokra. Mindenesetre tény, hogy a dohány-kiskereskedelem összeroppanása tartósnak bizonyult: havi szinten 20-30 százalék között csökkent azóta is a legális dohányforgalom.
Az ND Zrt. mostani ünnepi közleménye leszögezi: a trafikrendszernek köszönhetően a trafikokban online kasszák üzemelnek, és naponta továbbítják a forgalmi adatokat a NAV-nak, illetve az ND Zrt-nek. "Ez hozzájárul a feketekereskedelem elleni küzdelemhez."
Tény, hogy a trafikok kasszáinak online bekötése nyomán a trafikosok már nem tudnak számla nélkül értékesíteni cigarettát. Így hamar kiderült, hogy a korábbi rezsimben a cigarettaforgalom 30 százaléka lehetett számla nélküli. A NAV áruforgalmi statisztikáiból viszont az is kiderül, hogy a trafikok megnyitása óta nagyjából a legális piac ötöde tűnt el. Ennek haszna nagy valószínűséggel már a cigarettaüzérek zsebét dagasztja.
Az ügyeletes kormánymosdató szerepet felvállaló NAV később vitatta a GfK Hungária piackutató felmérését is, amely azt mutatta, hogy már a trafikrendszer nyomán a korábbi 5-ről bőven 10 százalék felé szökkent az elsősorban Belorussziából származó feketedohány aránya, illetve immáron országszerte masszívan terjedőben van a csempészcigaretta.
Vegetáló trafikok, becsődölő kisboltok
A dohány és az alkohol külön csatornába terelésével egy csapásra két csődtömeg jött létre: lett egy életképtelen trafikhálózat, illetve több ezer kisbolt helyzete vált tarthatatlanná.
Bár a kormányzat és az együttműködésre kényszerített dohánygyártók – British American Tobacco (BAT), Philip Morris – mindent megtettek, hogy a trafikok működőképesek legyenek, a megerősödött feketepiac, illetve a pártbizalmikból dohánykereskedővé avanzsált vállalkozók hozzá nem értése miatt a trafikok zöme – egyes iparági források szerint kétharmada – is súlyosan veszteséges.
Az eredetileg nagy szakításról álmodozó pártközeli vállalkozók alighanem törököt fogtak a trafikkal: még bedönteni sem lehet a vegetáló üzletüket. A trafiktörvényben ugyanis előírták, hogy csak betéti társaság formájában, beltagként lehet üzemeltetni trafikot. Így viszont a becsődölő trafikos magánvagyona bánhatja az ügyet.
Lapunk összesítése szerint a trafikcégek mérlegei súlyos veszteségeket és milliós kintlévőséget mutatnak. A Napi.hu információi szerint a dohánygyárak immáron 2 milliárd forintnyi lejárt adósságot próbálnak behajtani a trafikokon, vajmi kevés reménnyel.
Bár a kormányzati szereplők azóta is időről időre leszögezik, sikeres a trafikrendszer, néha hiba csúszik a kommunikációs gépezetbe.
Nemrégiben Gyulay Zsolt, a ND Zrt. egykoron a Hungaroringtől átigazolt vezetője ugyanis kikottyantotta, hogy szerintük 2500 trafik a megélhetés határán van. Kivételt csak a plázákban működők jelentenek, amelyek lefölözik a teljes forgalom 17 százalékát.
A piacátszabásban jeleskedő kormány lépett is: május 1. óta már nem lehet plázákban, hipermarketekben és környékükön dohányt árulni.
Gyulay Zsolt nemrég azzal vétette észre magát, hogy az MTI-nek kijelentette: amióta lezajlottak a választások, nincs hír a médiában trafikrablásról. Azaz a trafikrablásokról nem a dohányárudák átláthatatlan tejüvege tehet, hanem a média. Gyulay azóta sem fejtette ki, hogy mit értett ezalatt. Bár talán felesleges is lenne, mivel a választások óta is raboltak ki trafikot.
Bolt volt
Közben a jelek szerint a kormányzati szlogenekben visszatérően felemlegetett és megvédeni óhajtott kereskedelmi kisvállalkozások elkezdtek becsődölni a trafikok miatt. A dohány ugyanis ezeknek az elsősorban vidéki kisboltoknak igen fontos volt, ha nagy bevételt nem is hozott, ám vonzotta a vevőt, aki a cigaretta mellett mást, így élelmiszert is vásárolt. A trafikos konkurenciával viszont 10-30 százaléknyi forgalomtól estek el a kicsik, ami sokuknak végzetesnek bizonyult.
Ez a folyamat sejlik fel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai mögül: 2013-ban hiába indult el (igaz, talán csak kormányszlogenek szintjén) a belső fogyasztás, újabb lendületet kapott a kisboltok csődhulláma. Így három nyugodt év után tavaly hirtelen 1200 kis üzlet tűnt el.
Nem jött be a Continentalnak
A dohánypiac átszabásából a Continental eddig nem igazán profitált. A magyar cég piaci súlya gyakorlatilag nem változott, és egyelőre semmi nyoma, hogy hosszú távon változnának a piaci erőviszonyok.
Ugyanakkor a trafikrendszerrel a teljes ágazat súlyos vérveszteséget szenvedett el. Így a BAT és a PM mérlegei is komoly forgalomcsökkenésről tanúskodnak. A BAT tavaly novemberben már 180 fős leépítést jelentett be, de úgy tudni, a többi dohánycégnél is napirenden vannak az elbocsátások.
Megvéd a cigitől a kormány
Az összeállítás végére hagytuk a trafiktörvény fő indokát. Az ND közleménye szerint a trafikrendszer kialakításának fő célja a "fiatalok védelme" volt.
Az ND ünnepi közleménye emlékeztet arra, hogy Magyarországon 38 percenként meghal egy ember a dohányzás miatt. Ez Európában a harmadik legrosszabb adat. A nem dohányzók és a fiatalkorúak védelme érdekében törvények, kormányrendeletek kerültek megalkotásra, amelyek "elérték a várt hatást".
Ezzel szemben a valóság az, hogy nem ismert olyan felmérés, amely bizonyítaná, hogy a magyarok kevesebbet cigarettáznak.
Az viszont tény, hogy mivel a trafiktörvény nem szabta meg, hová települhetnek trafikok, így országszerte jó pár dohányáruda kisiskolák és óvodák közvetlen közelére nyitott, ahol a kiskorúak most mindennap találgathatják, vajon milyen a világ a 18-as karikával ellátott, titokzatos tejüveg mögött.
Az év elején voltak olyan vélekedések, hogy a kormányzat majd rendezi az iskolák, óvodák mellett nyitott trafikok ügyét is. Később a kormány lépett, de csak az hipermarketekből és a plázákból tiltották ki a trafikokat, mivel az utcai trafikosok lobbijának azok szúrtak szemet. A kisiskolák és óvodák mellett ma is zavartalanul működhetnek trafikok.
