A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölte, hogy a fogyasztói árak 2011-ben átlagosan 3,9 százalékkal emelkedtek, decemberben 4,1 százalékkal voltak magasabbak, mint 2010 decemberében, és 0,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest. A tavalyi éves infláció 1,0 százalékponttal volt alacsonyabb a 2010-esnél.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője kifejtette: az inflációs adat megfelel az általuk vártnak, 4,1 százalékot vetítettek elő decemberre. Aláhúzta, a decemberi részletek már nem pontosan egyeznek a várttal. Az élelmiszerárak emelkedése alacsonyabb volt, míg az alkohol és dohányáruk árának emelkedése magasabb lett. A két hatás nagyjából kioltotta egymást, így alakult ki az előrejelzésnek megfelelő 4,1 százalékos összefoglaló adat.

Az Erste elemzője az infláció alakulásáról azt mondta: az év eleji áfaemelés és a forint gyengülése miatt várható elsősorban, hogy az éves index januárban bőven 5 százalék fölötti lesz. Az elemző akár 5,5 százalékot is elképzelhetőnek tart. Megjegyezte: az év további részében az árszínvonal emelkedése mérséklődhet. A folyamatot erősítheti az is, ha sikeresen zárulnak az IMF- és uniós tárgyalások. Ekkor a forint erősödhet, ami támogathatja az infláció csökkenését. Árokszállási Zoltán szerint így 2013-ban akár a jegybank által megcélzott 3 százalék körülire, illetve alá is csökkenhet az infláció.
  

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője úgy tartja: a decemberi adat a várakozásoknál enyhén alacsonyabb. Szerinte az év eleji áfaemelésből eredő inflációs nyomás feltehetően nem "kerül teljesen át a fogyasztói árindexbe". Kifejtette, 2012 elején 5,2 százalékra ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így az átlagos infláció 4,8 százalék lehet 2012-ben. Ugyanakkor a forint gyengülése jelentős felfelé mutató kockázatot jelent.

Szerinte az idén a háztartási energiaárak 4,2 százalékkal nőhetnek, ám ez az arány már tartalmazza az áfaemelés hatását is. A dohánytermékeknél az előrehozott jövedékiadó-emelések miatt gyorsabb áremelkedés várható. Megjegyezte, a felfelé mutató kockázatokat az idén újra visszaeső fogyasztás mérsékelheti.

Suppan Gergely szerint az adóemelések hatásainak kiesésével 2013 második negyedévében elérhetővé válhat a 3 százalékos inflációs cél. Ennek ellenére azonban a Magyar Nemzeti Bank további kamatemelésre kényszerülhet a pénzügyi stabilitási kockázatok, a gyenge forintárfolyam és az igen magas kockázati felárak miatt. Így alapesetben arra számít, hogy januárban 7,5 százalékra emelkedik az alapkamat, amit részben az IMF-fel folytatott tárgyalások, illetve a nemzetközi környezet alakulása befolyásolhat.

Suppan úgy vélte, mindezek mellett az MNB-nek azt is figyelemmel kell követnie, hogy az adóemelések esetleges másodkörös hatásai megjelennek-e az várakozások alakulásában. Kedvező esetben az év közepétől lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat veheti kezdetét, így az év végére 6,5 százalékra mérséklődhet az alapkamat.