Babos Attila, a pécsi BGW Kft. vezetője 37 alkalmazottal és mintegy száz alvállalkozóval dolgozik. Ő arra figyelmeztetett: aki vissza akarja szerződtetni korábbi munkatársait, annak meg is kell őket fizetni. Jelenleg a Dél-Dunántúlon az építőipari szakmunkások havonta 140-180 ezer forint nettót kapnak. Aki kiment külföldre, az – átszámítva – 450-500 ezret kap kézhez. Ahhoz, hogy ők visszatérjenek, legalább 300 ezret kellene ígérni nekik. Azért nem többet, mert a különélésre a tapasztalatok szerint általában elmegy 150 ezer forintnak megfelelő összeg.
 |
Nemcsak a melósfizetések, az ingatlanárak is emelkednek majd
Veres Viktor / Népszabadság |
Szabó Zoltán, a SZépítésZ Eger Kft. tulajdonosa is arra számít, hogy ha a csok fellendíti az építőipart, akkor a havi 300 ezer nettó elég lenne a külföldön dolgozó szakmunkások visszaszerződtetéséhez. S az itthon maradott szakmunkások bérét is magával húzná a hazatelepülők által kialkudott fizetés. Szabó hozzáteszi: a csok támogatást és a kedvező kamatozású hitelt igénybe vevőkre építő vállalkozók és kivitelezők számíthatnak arra, hogy az állam szigorún ellenőrzi majd a kifizetéseket, így nem lesz mód számla nélkül dolgozni. Az említett nettó bér viszont azt jelenti, hogy a közterhek miatt a munkások bruttója 600 ezer forint körül alakul. Mindez jelentősen megdrágítja az építkezéseket. Jelenleg egy családi ház kivitelezési költségének kétharmada megy el anyagvásárlásra, harmada meg a bérekre – az emelés miatt viszont elképzelhető, hogy az anyagköltség és a bér aránya 50-50 százalékra módosul.
A szegedi Dégi Zoltán, az elmúlt másfél évtizedben 800 lakást építő D & D Átrium Kft. ügyvezetője szerint az építőanyagok áfájának csökkenése és a valós számlázásra kényszerülő csokos házak nagymértékben hozzájárulhatnak az ágazat kifehéredéséhez. A kormány is ebben bízik, valamint hogy az emelkedő bérek emelkedő terhei révén a büdzsébe csaknem ugyanannyi pénz folyik be, amennyit az állam az építkezőknek kifizet. Hisz egy 150-180 négyzetméter bruttó alapterületű ház 35-40 millióért megépíthető, s ha a kivitelezéshez kapcsolódó bér a költségek felét adja, akkor az arra rakódó közterhek megközelítőleg 10 millió forintot tesznek ki, tehát éppen annyit, amennyi a támogatás összege.
Vagyis az állam olyan, mint a mesebeli lány, aki elrepülő madár formájában hoz is ajándékot, meg nem is.
Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke nem fél attól, hogy a piac nem bírja el az emelkedő szakmunkásbéreket és a házépítés drágulását. Már csak azért sem, mert a változások nem azonnal következnek be. Januárban 44 százalékkal kevesebb volt az iparág megrendelési állománya, mint egy évvel korábban. Koji arra számít, hogy míg tavaly 7600 lakás épült, addig idén már 11-12 ezer, s a növekedés nem hagy alább. Így nagyjából három év múlva lehet szükség a külföldön dolgozó szakemberek nagyobb számú hazahívására. Addigra már a piac hajlandó lesz megfizetni az emelkedő árakat, és megszűnhetnek a feketefizetések az ágazatban.
Környékfüggő árcsökkentés
Bár sok hír a csok miatti áremelkedésről szól, az ország kevésbé felkapott térségeiben – például a Dél-Dunántúlon – ez nem érezhető. Bár a bankoknál élénk az érdeklődés a csok iránt, a használt házak gazdái például Pécs környékén úgy vélik, kevesebb potenciális vevőre számíthatnak, ezért – a környékbeli ingatlanügynökök szerint legalábbis – általában nem emelik az árat a megyében jellemző négyzetméterárhoz képest, sőt hajlamosak engedni abból.
