Drasztikusan romlik a fizetési morál
Az üzleti megállapodásoknak ma már csak fél százaléka köt ki a nemrég még általánosan alkalmazott, nyolcnapos fizetési határidőt. Az elmúlt fél évben 9 százalékról 16 százalékra növekedett a 90 napot maghaladó határidők aránya, az átlagos fizetési késedelem pedig már a 110 napot is meghaladja. A tendencia azt mutatja, hogy a finanszírozást a bankok helyett – kényszerből – a beszállítók vállalják, amíg bírják.
A válság hatására a késedelmes fizetések arányának növekedése mellett, a szerződésekben rögzített fizetési határidők is nagymértékben kitolódtak – jelentette ki Csatlós Csilla, a követeléskezeléssel foglalkozó Direktinfo Kft. ügyvezetője. Ötvenezer számla vizsgálata alapján a cég szakértői megállapították, hogy a vállalkozói megállapodásokban rögzített átlagos fizetési határidő jelenleg a májusi 41 napról 46 napra módosult, az átlagos késedelem pedig meghaladja a 110 napot. Ezek a számok egyáltalán nem igazolják azokat a közelmúltban napvilágot látott véleményeket, melyek szerint megkezdődött a fizetési morál javulása.
A vizsgálatból kiderült, hogy a nemrég még általánosan elfogadott 8 napos fizetési határidőt csak a tranzakciók fél százalékánál választják az üzletfelek. Az mindenképpen komoly, általános likviditási problémákat jelez, hogy a szerződések fele 45 napos, vagy afeletti határidővel jön létre. Ijesztő a 90 napos határidőt meghaladó kontraktusok gyors növekedése. Májusban még csak a tranzakciók 9 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, mára ez az arány 16 százalékra növekedett. Jelenleg tehát a bankok helyett a beszállítók finanszírozzák a vásárlókat – vonja le a következtetést a szakértő. Csatlós Csilla figyelmeztet, ez már nem tarthat sokáig, mert a beszállítói visszajelzések arról tanúskodnak, hogy a tartalékok 2010-re elfogynak.
Különösen igaz ez az építőiparra, ahol az átlagos egyezményes fizetési határidő már most 65 nap, a nyáron mért 54 nap helyett. A folyamat elérte a beszállítók lehetőségeinek határát, a kényszerhitelező cégek jelentős része sajnos nem éli meg a tavaszt – jósolja Csatlós Csilla.
Véleménye szerint a helyzeten a lengyel minta átvétele valamelyest segíthetne. Lengyelországban ugyanis törvényben szabták meg az egyes szerződéseknél kiköthető leghosszabb fizetési határidőket, ami a termelő felé nem haladhatja meg a 30, illetve különleges esetekben a 60, 90 napot. Ez a gyakorlat a lengyel gazdaságban sokat javított a beszállítók helyzetén, a kiszolgáltatottságot nálunk is hasonlóképpen csökkenteni kell − hangoztatta a Direktinfo vezetője.
