Piaci vélekedések szerint ezen alapok esetében a költségként felszámolt teher 1,5 százalék lehet, amelynek a felét teheti ki a forgalmazóknak fizetett díj. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint szeptember végén 5467 milliárd forint állt a befektetési alapokban. Az említett tételek alapján a forgalmazói díj mintegy 41 milliárd forint lehet, ennek negyede 10,25 milliárd körül alakulhat, vagyis ez az a tétel, amely jövőre az államkasszát gyarapítaná.

Akad olyan agrárgazdálkodó, aki szerint a támogatások átszervezése ugyancsak áremelkedést hoz a feldolgozott termékek piacán is, azaz élelmiszer-drágulást vetít előre. Ez csak az egyik kellemetlen forgatókönyve lehet annak, hogy a kormány 2015-től az 1200 hektár feletti területek esetében teljesen elvonja a területalapú támogatások kifizetését. Megjegyzik: az is előfordulhat, hogy hazai alapanyagok szorulhatnak ki a piacról, ha a feldolgozók külföldről olcsóbb termékekkel tudják a magyar árukat helyettesíteni.

Mint arról korábban beszámoltunk, a kabinet a nyár folyamán úgy döntött, hogy a 2015 és 2020 közötti időszakban csak ezer hektár alatt jár ugyanaz a támogatás,

mint az idén vagy a korábbi években. Az 1037 és 1200 hektár közötti nagybirtokok esetében a területalapú támogatások öt százalékát vonják el, míg 1200 hektárosnál nagyobb birtok esetében nem jár semmi. Fazekas Sándor, az agrártárca vezetője szerint az így felszabaduló húszmilliárd forintot az állattartás támogatására csoportosítják át. További állami források bevonásával így a 2015–2020 közötti időszakban 212 milliárd forinttal növelik az állattenyésztésre jutó forrásokat, mert a kormány az agrárpolitikájában az állattartást helyezi központi helyre.