A Wall Streetet persze nem annyira Lewis érdekli már, mint saját maga: Feinberg döntéséből ugyanis a következő határozatait próbálja kiolvasni. A "cár" - valójában miniszteri biztos, csak az amerikai sajtó szereti a tekintélyelvű oroszokhoz hasonlítani az egy-egy területen komoly felhatalmazást kapott főhivatalnokokat - most már bármikor dönthet a nagy cégek, köztük a Citigroup és a General Motors augusztusban beadott terveiről.

Ezek arra vonatkoznak, hogyan kívánják jutalmazni 25-25 felsővezetőjüket. Feinberg a felső 25-be nem tartozó, de az első százba eső menedzserek jövedelmére is irányelveket dolgoz ki. A Federal Reserve-nek eközben arra van terve, hogy ötezer bankár körmére nézzen országszerte.

Lewist az évtized elején a legjobb bankvezetőnek választották, a Countrywide jelzálogóriás és a Merrill Lynch beolvasztása kapcsán azonban megütötte nemrég a bokáját. A részvényesek az idén igazgatótanácsi elnökségétől is megfosztották. A The Wall Street Journal azt írja: Lewis a "cárral" jó viszonyra szoruló Bank of America érdekében nem akart ujjat húzni Feinberggel.

Ezzel együtt nem kell azt gondolni, hogy a BofA irányítása annyit ér, mint amennyit John N. Garner, Franklin D. Roosevelt helyettese szerint az USA alelnöki hivatala - azaz egy vödör meleg vizeletet sem. (Garner nem ezt a szót használta persze.) Lewis tavalyelőtt 20 millió, tavaly pedig 8 millió dollárt kasszírozott, míg decemberben 70-120 millió dollár közötti csomaggal léphet majd le. Erre viszont Feinberg hatásköre nem terjed ki, így ott lépett, ahol tudott: a fizetésnél.