Mindez azt jelenti, hogy a papír novemberi 5,95 százalékos hozamával szemben most 5,8 százalékos hozamot sikerült volna elérni – igaz, közben az országkockázatot jelző mutató, a CDS indexünk a tavaly novemberi 270-280 pontos szintről mostanra 250 közelébe süllyedt.
A délután megismert adatokhoz képest sokkal jobbak lettek a végleges számok. Az ötéves papírok esetében ugyanis a hozamfelárunk 260 bázispont lett, míg a tízévesnél csupán 287,5 pont. Így az ötéves kötvény hozama 4,17 százalékra, míg a tízévesé 5,57 százalékra jött ki.
Ez azonban csak az egyik jó hír. Összesen ugyanis 3 milliárd dollárnyi kötvényt sikerült értékesíteni, miután a hosszabb lejáratú papírokból kétmilliárdnyit sikerült értékesíteni.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője ehhez azért hozzátette: a tízéves államkötvények jelenleg 5,37 százalékos hozam mellett kelnek el a másodpiacon. Ehhez képest a bónusz azért van, mert egy nagyobb tételt szeretnénk értékesíteni. A véglegesnek feltüntetett hozamok egyébként a másodlagos piacon kialakult árakhoz képest kimondottan kedvezőnek mondható.
Az említett hozamfelárak összehasonlításaként kérdésükre Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kifejtette: Lengyelország januárban adott el tízéves dollárkötvényt, amelyre most 3,9-3,95 százalékos hozam mellett van kereslet a másodpiacon, míg Románia papírjai 4,65-4,70 százalékos hozamon mennek el. Februárban volt egy a magyarhoz hasonló szlovén aukció, az ott kibocsátott kötvények most 4,90-4,95 százalék között állnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen országok hozamfelára azért jellemzően alacsonyabb volt, mint a magyar.
A várhatóan a novemberinél alacsonyabb magyar hozamadat mindenképpen figyelemre méltó, mert félő volt, hogy a nemzetközi befektetői hangulat romlása miatt drágábban jutunk forráshoz, mint korábban. Az USA-ban a jegybank szerepét betöltő Fed azóta kétszer csökkentette a piacok élénkítésére szánt összegeket, és az orosz-ukrán konfliktus is óvatosságra ösztönözte a befektetőket.
A növekvő bizonytalanság miatt az év elején több ország is gyorsan túlesett idei kötvénykibocsátásainak egy részén, így járt el az említett Lengyelország, Románia és Szlovákia is. Magyarország annak ellenére nem lépett eddig, hogy Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója a bécsi Euromoney konferencián januárban úgy nyilatkozott: nem zárható ki januárban egy magyar devizakötvény-aukció. Ám ebből végül nem lett semmi.
Szakmai körök szerint a tű fokán a lyukat próbálta most megtalálni az időzítéssel az ÁKK, a korábbiakhoz képest alacsonyabb felárak pedig azt jelzik, ez sikerült is. Aligha kétséges, az orosz-ukrán helyzetre ugyanis nagyon kellett figyelni. Az állam az aukcióval vélhetően várt a mai Putyin-beszédre. Az orosz elnök a törvényhozás két háza előtt elmondott beszédében kiállt amellett, hogy a hétvégi népszavazás eredménye alapján támogatni kell a Krím és Szevasztopol csatlakozási kérelmét.
A régió vezetőivel államközi megállapodást is aláírtak arról, hogy a félsziget és a kikötőváros Oroszország részévé válik, az ehhez szükséges jogi folyamat azonban várhatóan még hónapokig eltart. Ez a piacok által várt forgatókönyv volt, vagyis a kiélezett helyzetben ez kevésbé lepte meg a befektetőket. Sok idő ezek után viszont nem nagyon volt, miután szerdán meg a Fed tart kamatmeghatározó ülést. Ezen vélhetően arról is döntenek, hogy csökkentik a havi kötvényvásárlási program keretét az eddigi 65 milliárd dollárról 55 milliárdra. A likviditás szűkülése pedig alighanem lecsapódik majd a feltörekvő, így a magyar piacokon is. Ez hozamemelkedést okozhat, ami pedig azt jelentené, hogy megint drágulna a kötvénykibocsátásunk.
Mint az év elején az ÁKK ismertette, idén 3-3,3 milliárd euró értékben tervez devizakötvény-kibocsátást. Ez azt jelenti, hogy a lejáró kötelezettségnél – 5,4 milliárd euró – kisebb értékesítés lenne, aminek az a magyarázata, hogy a költségvetés finanszírozásában nagyobb szerepet szeretnének szánni a forintkötvényeknek, hogy így csökkentsék a devizaadósságot. Ennek eredményeként a tervek szerint a devizában fennálló adósság aránya a teljes kötelezettségállományon belül 40 százalék alá csökkenhet – mondta a Népszabadságnak Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. Gabler Gergely hozzátette: ha a novemberire azt mondta a piac, hogy drága kibocsátás volt, a mostanira mindenképpen kedvező jelzőt kell adni. Az azóta feszültebbé vált környezetben ugyanis lényegesen alacsonyabb hozamszintet tudtak elérni, ami "jó üzlet".
