Amint arról korábban beszámoltunk: Buda-Cash brókerház tulajdonosai érdekeltségébe tartozó, ugyancsak a felszámolás sorsára jutó DRB-bankcsoportnál két pénztár vezette számláját, a 22,8 ezer tag megtakarítását kezelő Honvéd Egészségpénztár, és a kevesebb mint négyezer ügyféllel rendelkező ProV1ta.

A DRB-bankok a Buda-Cash évtizedes csalásai miatt bedőltek, az ügyfelek között magánszemélyek, önkormányzatok, cégek és pénztárak is voltak. A brókercég lényegében a bankoktól szerzett magának forrást az ügyletekre, csak ezt rendre képtelenek voltak visszatölteni, vagyis a bank ügyfelei nem kockázatos ügyletek vagy befektetések miatt buktak, hanem mert egyszerűen lenyúlták a pénzüket.

A magánszemély ügyfeleket kifizette az OBA Löffler Péter / Népszabadság

A jogszabályok értelmében az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) nem kártalanítja a pénztárakat. Ennek amúgy sem lenne nagy jelentősége, hiszen a nagyságrendek egészen mások egy magánszemély ügyfél és egy kassza esetében. Az OBA 30 millió forintig terjedő kártalanítási plafonja értelmezhetetlen a pénztárak százmilliós, milliárdos vagyona mellett.

A ProV1ta 210 milliójából 130 milliót, míg a Honvéd 2,5 milliárd forintjából 1,8 milliárdot tartott a DRB-nél. Külön érdekes, hogy a Honvéd a bank felfüggesztését megelőzően átutalást indított erről az összegről, és a bank adatai szerint a pénz el is ment, a Raiffeisen számlájára azonban sosem érkezett az meg. Így az is kérdés, hol van most ez a tétel.

Egyelőre kifizetési tilalom vonatkozik a két pénztárnak a felszámolás alá került banknál tartott pénzére, ezt március elején rendelték el – ezt próbálta megúszni a Honvéd – sikertelenül – a gyors utalással. A 180 napig tartó korlátozás ideje alatt ki lehet lépni a pénztárból, illetve át lehet menni másikba, ám a tilalom idején pénzmozgás nem történhet. A pénztári kártyák használhatók, ám csak a tiltással nem érintett összegek erejéig lehet kifizetést végrehajtani, ez a Honvéd esetében 71 százalékos arányt jelent.

A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a pénztárak a felszámolási eljárás során jelezhetik követelésüket, és a felszámolást követően részesedhetnek majd kifizetésben a felosztható vagyon erejéig. Ez nem jelent túl sok jót. Bár a rendelkezésre álló információk kissé ellentmondásosak, nagyjából úgy áll a helyzet, hogy a bankcsoportnál több mint 60 milliárd forint kár keletkezett a brókercég ügyködése nyomán, a Buda-Cashnél magánál pedig további 30 milliárd. Ez azt jelenti, hogy a követelések nem lesznek maradéktalanul kielégítve.

Vagyis a pénztártagok rosszabbul járnak, mintha a Quaestorhoz hordták volna a pénzüket. A kifejezetten ajánlott és adókedvezménnyel is támogatott pénztári befizetéseket ugyanis jelen állás szerint nem kell megvédenie az államnak, a piramisjátékot űző ügyfelek kártalanítását fedező összeget azonban a piaci szereplőknek össze kell dobniuk.