Ilyen vagyoni értékű jog például a frekvenciahasználati engedélyek vagy a különféle koncessziók, mondjuk a kaszinóüzemeltetés, ám előbbiekből mostanra lényegében kifogyott az állam, utóbbi pedig messze nem hoz ennyit.
Bizonytalan bevétel
Ennek a titokzatos 169 milliárdnak a forrása a Költségvetési Tanácsot is aggasztotta – nem ok nélkül: a GDP arányában mintegy félszázalékos tételről van szó, amelynek kiesése könnyen veszélybe sodorhatja az Európai Bizottság által elvárt három százalék alatti hiánycél teljesülését. A kormány az idei büdzsé összeállításakor 2,4 százalékos deficittel kalkulált, így
a pluszbevétel nélkül máris pengeélen egyensúlyoz a költségvetés.
A kabinet végül vállalta, hogy a Beruházási Alapból csak olyan arányban költ, ahogyan a bevételek teljesülnek. Az NGM adataiból kiderül, hogy az idei első fél évben az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások elérték a 89 milliárd forintot az egész évre tervezett 230 milliárdból (ebben nem csak a Beruházási Alappal kapcsolatos költések szerepelnek). Eközben az állami vagyonnal kapcsolatos bevétel 52 milliárd volt az idei évre várt, összesen közel 246 milliárd forintból.
Elszaladt a hiány
Mindeközben a teljes idei évi költségvetés sem áll túl fényesen. Július végén az államháztartás 894 milliárd forint hiánynál tartott, amely meghaladta az egész évre tervezett deficitet. Ekkora hiányra a hetedik hónap végén 2011 óta nem volt példa. Ráadásul a költségvetés általános tartalékait mostanra felélte a kormány. Az egész 2015-ös évre százmilliárd forintot tettek félre a büdzsében a rendkívüli, előre nem látható kiadásokra, ebből július végére kevesebb mint kilencmilliárd forint maradt.
|
A régi Puskás helyére tervezett új stadion sorsa is most dől majd el
H. Szabó Sándor / ORFK |
Csak az elmúlt hónapban közel 54 milliárd forintról döntött a kabinet, ebből a legnagyobb tétel a déli határzárra elkülönített, összesen mintegy 29 milliárd volt, de jutott például közel ötmilliárd a honvédségnek, 4-4 milliárd az önkormányzatok támogatására és a külügynek.
Az NGM nem aggódik
Megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) és az NGM-t, hogy megtudjuk, mi a helyzet a költségvetésbe betervezett 169 milliárdos tétellel, illetve tartható-e külön intézkedések nélkül az idei hiánycél. Kiderült, hogy
az NFM egy új, elektronikus árverési rendszer bevezetésével tervezi felpörgetni az állami vagyonértékesítést.
Hogy ez pontosan mit jelent, nem árulták el, de azt igen, hogy a „transzparenciát és a nyilvánosságot teljes körűen biztosító” rendszerben várhatóan szeptembertől válnak majd mindenki számára megismerhetővé azok a vagyonelemek, amelyek eladásából az idei költségvetésben meghatározott bevételi előirányzatok teljesítését várják. Elképzelhető, hogy a rendszer úgy működik majd, mint az adóhatóság (NAV) elektronikus árverési rendszere. A NAV már évek óta az interneten kialakított felületen értékesíti az adósoktól lefoglalt vagyonelemeket, a liciten bárki részt vehet, aki előzetesen beregisztrál az oldalra.
Az NGM-től azt a választ kaptuk, hogy az egyszeri, állami vagyon értékesítéséből, illetve hasznosításából származó bevételekkel továbbra is számol az idei költségvetés.
A Beruházási Alapba tartozó, a bevételekkel megegyező nagyságú beruházási kiadások tekintetében csak akkor kerülhet sor kötelezettségvállalásra, ha az a hiánycél teljesülését semmiképpen sem veszélyezteti – húzta alá a tárca. Az NGM továbbra is reálisnak tartja a 2,4 százalékos hiánycél elérését, amit a kormány szigorúnak mondott költségvetési gazdálkodására és a gazdasági növekedésből adódó többletbevételekre alapoz. A minisztérium úgy látja, hogy a még rendelkezésre álló tartalékok elegendőek lesznek az év hátralévő részében.
