Hájjal kenegeti a kormányt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) márciusban itt járt küldöttségvezetője, Costas Christou abban a helyzetértékelésében, amelyet a Varga Mihály nemzetgazdasági és Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel, valamint jegybanki vezetőkkel folytatott tárgyalásai után csütörtökön adott ki.

A szokásos éves konzultációt jelentő vizit során megállapították, hogy a magyar gazdaság kilábalt a 2012-ben kezdődött recesszióból, s 1,1 százalékos növekedéssel zárta a 2013-as évet, elsősorban a kormányzati beruházásoknak, az export felfutásának és a bővülő fogyasztásnak köszönhetően. Az idén e három tényező erősödésével kétszázalékos növekedést érhet el a magyar gazdaság.

Az ország sérülékenysége mérséklődött – állapították meg. A költségvetés és az államadósság finanszírozási igénye azonban még mindig magas, emiatt az ország külső források bevonására szorul. A sérülékenység foka továbbra is magas, a feltörekvő piaci válság például hátrányosan érinti az országot. A bizalom még mindig hiánycikk, ennek az erősítéséhez a kommunikáció hatékonyságán, a kiszámíthatóságon kellene javítania a kormánynak, s ez az ország külső megítélésének is jót tenne.

A kormány elkötelezte magát a költségvetési hiány tartós leszorítása mellett, a deficitet az idén is a terv szerinti 2,9 százalékon tudja tartani, amennyiben nem használja fel a költségvetési tartalékokat.

Az adósságleépítési szándékot is üdvözli az IMF, hozzátéve, hogy azt fokozatosan, a növekedési kockázatok minimalizálásával kell elérni. A válságadók kivezetése is jót tenne szerintük a gazdaságnak.

A laza monetáris politika, a rekordmélyen, 2,7 százalékon álló jegybanki alapkamat és az inflációs nyomás hiánya ellenére a Magyar Nemzeti Banknak nagyon óvatosan kell eljárnia a következő időszakban, ugyanis ahogy a gazdaság erősödik, úgy nő az infláció is, főként a torzító, egyszeri intézkedések (rezsicsökkentés) hatásainak elhalványulásával. A geopolitikai feszültségek kiéleződése, az amerikai likviditásbővítő program fokozatos leállítása olyan külső nyomást jelent, amire a jegybanknak feltétlenül figyelnie kell.

Kifogásolják viszont a gyenge hitelezést. A bankrendszer permanens nyomás alatt áll, a hitelezés még mindig csökkenő tendenciát mutat, igaz, összehúzódása lassult. Ahhoz, hogy a hitelezés egészséges szintre emelkedhessen, az adóterhelésen enyhíteni kellene (bankadó), és a nemteljesítő hitelek állományával is kezdeni kell valamit – állapítják meg.

Az IMF szerint ideális körülmények körvonalazódnak az elengedhetetlen szerkezeti reformok meglépéséhez. Elsősorban a munkaerő-kínálat fejlesztése, az üzleti környezet javítása, a kiszámíthatóság, a szolgáltatóipar hatékonyságának növelése, és adóterhelés csökkentése terelné a fenntartható fejlődési pályára a magyar gazdaságot – áll az IMF jelentésében.