Hét kérdésben dönthet a Kúria, a legfelsőbb jogi fórum honlapján közzétette a Polgári Kollégium indítványát. Az ülés – mint azt a múlt héten közölték – december 16-án lesz. 

A kérdések elméleti jellegűek, de választ adhatnak arra, miért érdemes megtámadni egy szerződést, és miért nem. Így például foglalkoznak azzal, hogy a devizaalapú kölcsön most deviza- vagy forinthitel-e, és ily módon érvényes-e egyáltalán: volt-e megtévesztés vagy sem.

Lesz iránymutatás arra is, hogyan lehet a hitelszerződésnél – ha az érvénytelen – az eredeti állapotot visszaállítani, és az egyoldalú szerződésmódosítás mikor átlátható, és mikor nem.

Az írás szerint a gyors eljárást a devizahitelek nagy száma, a nem teljesítő adósok növekvő aránya, az érvényességet vitató peres eljárások számának növekedése indokolja, hiszen mindez társadalmi méretű problémákat okoz. A kormány – mint ismert – a döntésre vár, hogy maga is határozni tudjon a devizahitel-probléma végső megoldásáról.

A hét kérdés:

1. Mi a devizaalapú kölcsön tartalma (a devizaalapú kölcsön devizakölcsön vagy forintkölcsön-e)?

2. A devizaalapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorásszerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)?

3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?

4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?

5. Amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve  melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?

6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?

7. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?