Devizahitelek: a Kúria kiadta a titkot

Kis ajándékként a devizahiteleseknek december 23-án este közzétette a Kúria a devizahitelek ügyében hozott jogegységi döntést és az indoklását is – ez az, amelyet a kormányzati körök úgy kommentálnak, hogy a bíróság a bankok mellé állt.

A legfelsőbb bírói fórum a többek között ebben azt mondja ki, hogy

– a devizaalapú kölcsön mögött devizaforrás áll. „Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás, lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben" - írják.
– nem lehet a perekben az érvénytelenség vizsgálatakor figyelembe venni, hogy az árfolyam változott. (Tájékoztatási kötelezettség volt a kockázatokról, de ez nem terjedhet ki arra, hogy merre mozdul az árfolyam)
– a devizaalapú hitel, mint konstrukció nem jogszabályellenes (egyes konkrét szerződések, illetve azok egyes részletei azonban lehetnek azok, ha nem felelnek meg a hitelintézeti törvény egyes rendelkezéseinek, így például hiányzik belőlük a THM, a szerződéssel kapcsolatos összes költség, illetve azok a feltételek, körülmények, amelyek fennállása esetén a hiteldíj megváltoztatható).
– nem ütközik jogszabályba, hogy az árfolyamkockázat csak és kizárólag az adóst terhelte
– a szerződés nem ütközik a jó erkölcsbe, hiszen az alacsonyabb kamat elérése volt a cél, amire a deviza alap adott lehetőséget. Az árfolyamkockázatot az adós szempontjából kiegyenlíthette az az előny, amely az alacsonyabb kamatban és törlesztőrészletben mutatkozott
– a szerződés a kölcsönös előnyök miatt nem is lehet uzsorás (nem használták ki a másik fél helyzetét, nem jutottak aránytalan előnyhöz)
– az általános szerződési feltételek tisztességességéről, az árfolyamrésről és az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességes feltételeiről Luxemburgban kell dönteni (mert ez uniós jog), illetve az európai bíróság határozata után döntenek itthon
– ha egy szerződés érvénytelen volna valamilyen okból, a bíróságnak arra kell törekednie, hogy érvényessé tegye (vagyis nem arra, hogy megszüntesse és eredeti állapotot állítson vissza). Ez szolgálja az adós érdekét is. (Az érvénytelen rész nélkül kell újraszámolni a szerződést, és megállapítani, hogy mennyi jár vissza – de nem számolódik fel minden).
– bíróság csak egyedi esetben módosíthat, általánosságban azonban nem – erre jogszabály kell.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.