A Reformszövetség olyan szerveződés, amelyről maguk az alapítók is csak néhány hete kezdtek el gondolkozni. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselt munkaadói szervezetek és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőinek fejében született meg az ötlet. Velük együtt alapították a Reformszövetséget a Magyar Tudományos Akadémia volt, illetve jelenlegi elnökei.

A kezdeményezés célja, hogy meggyőzze a döntéshozókat: a következő másfél évben tartsanak ki a reformok mellett, gyorsítsák fel a reformlépéseket és - a választások közeledte ellenére - ne vissza -, hanem előrelépés legyen a legfontosabb kérdésekben. Az alapítók szeretnék elérni, hogy a magyar gazdaság teljesítménye, a lakosság jövedelme és életminősége mielőbb felzárkózzon az Európai Unió átlagához, elkerülhető legyen az ország további gazdasági lemaradása.

A kérdés azonnal felmerül, vajon miért sikerülne épp most egységbe kovácsolni az ellenzéket a kormánnyal, hiszen eddig erre nem volt példa. Lőrincze Péter szerint azért, mert a Reformszövetség mögött széles társadalmi, tudományos és gazdasági elfogadottság áll. Az is számit, hogy a javaslatok nem egy párttól, hanem a tudomány és a gazdaság oldaláról jönnek.

Annak érdekében, hogy gyorsabban lehessen haladni, a Reformszövetség át kívánja tekinteni mindazokat a javaslatokat és elemzéseket, amelyeket a közelmúltban bármely politikai erő vagy kormányszerv kidolgozott. Szeretne támaszkodni külföldi tapasztalatokra is. Foglalkozni szeretne az euró bevezetésének menetrendjével, a közigazgatás és az önkormányzati rendszer átalakításával, a minőségi oktatás megteremtésével, az adó- és járulékrendszer átalakításával.

Lőrincze Péter szerint a reformok eddig vagy azért buktak el, mert a javaslatok szakmailag nem voltak jól előkészítve, vagy pedig a társadalom azon rétegeit „nem szólították meg", akik a reformlépések kedvezményezettei lettek volna. A Reformszövetség ezen a téren is változást akar, be szeretné bizonyítani, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható és a változásból középtávon a társadalom egésze profitál. - Amennyiben azt akarjuk, hogy a munkánk a parlament napirendjén is megjelenjen, úgy a tavaszi ülésszakra már konkrét javaslatokkal kell szolgálnunk – mondta Lőrincze Péter. Ez azt jelenti, hogy február elején a Reformszövetség elképzeléseit már ismertetni kell.

A Reformszövetség Ügyvivői Testülete - Pálinkás József, Vízi E. Szilveszter, Glatz Ferenc, Futó Péter, Parragh László és Nagy Tamás - a közeljövőben ismét összeül. Azt, hogy pontosan mi lesz a megbeszélés napirendjén még nem tudni, de vélhetően arról döntenek majd, hogy mely téma kidolgozásához kiket kérjenek fel témavezetőnek.  A munkacsoportokat már ők alakítják ki.

Az már nyilvánosságra került, hogy a Reformszövetség pénzügyi hátterét Demján Sándor biztosítja. Arról, hogy pontosan mennyi pénzről van szó, Lőrincze Péter nem akart nyilatkozni. Mint mondta, az összeg széles „tól-ig” skálán mozog. Magánforrások mellett egyébként uniós pénzek is számításba jöhetnek. Befolyásolja például a költségvetést az, hogy hány külföldi szakértő dolgozik majd a programban, hogyan sikerül médiatámogatókat bevonni. Csak példaként említette, hogy amikor a Harvardon tanuló magyar diákok tudomást szereztek a kezdeményezésről, többen azonnal jelentkeztek, hogy segítenének. Ez azért fontos – mondta Lőrincze –, mert a Reformszövetség azt szeretné, ha az új generáció tagjai határoznák meg a gondolkodás irányát, természetesen tapasztalt szakértőkkel együtt.

Arról, hogy vajon Demján Sándor meddig hajlandó elmenni a projekt finanszírozásában, azt mondta, az üzletember személye garancia arra, hogy nagyon alaposan megnézik majd, mire megy el a pénz, és csak minőségi munkákat finanszíroznak belőle.