Tavaly decemberben – előzetes adatok alapján – 2,1 százalékkal emelkedett az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A munkanaphatástól megtisztított index 6,7 százalékkal növekedett. 2011-ben a termelés 5,4 százalékkal magasabb volt, mint tavaly.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index decemberben 7,4 százalékkal csökkent – tette közzé a KSH.

Ez hajszálnyival gyengébb, mint amire számítottunk – mondta Török Zoltán, a Raffeisen Bank elemzője a nol.hu-nak –, ugyanakkor az pozitív, hogy azért a növekedés, még ha mérsékelt is, de megmaradt. Nyáron nagyon rosszul nézett ki a piac, akkor nagyon komoly volt a veszély, hogy a bővülés tartósan eltűnik.

Akkor ugyanis globálisan visszaesés volt, ez pedig azzal fenyegetett, hogy a magyar feldolgozóipar alól kihúzzák a szőnyeget. Őszre ugyanakkor sikerült visszatalálni a bővüléshez, s most úgy látszik, ezt stabilizálni is sikerült. Igaz, más országoknak ez jobban sikerült, hiszen Szlovákiában ez a mutató 8 százalék körüli.

A mostani számok jól tükrözik a magyar gazdaság helyzetét és jelenlegi felépítését, azaz a export húz, ezzel szemben a belföldi kereslet roppant gyenge, ezért a mérsékeltebb bővülési ütem is – jegyezte meg az elemző.

Ennél sokkal élesebben fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank stratégája, aki szerint a várakozásoktól lényegesen elmaradva nőtt csak az ipari termelés tavaly decemberben, azonban legalább munkanaphatástól megtisztítva 6,7 százalékra gyorsult a növekedés az előző havi 3,5 százalék után. Ez utóbbiban lényeges szerepet játszik a bázishatás.

A havi alapú visszaesés önmagában nem tekinthető váratlannak, mivel a külső kereslet lassulása, az ipari megrendelések csökkenése, valamint a novemberi jelentős növekedés erre utalt, azonban a vártnál alacsonyabb éves növekedést részben az okozhatta, hogy az egy évvel korábbi bázist jelentősen felfelé módosították. Immár a harmadik éve megfigyelhető, hogy decemberben jelentősen visszaesik a szezonálisan és munkanappal kiigazított termelés az előző hónaphoz képest, ami felveti annak a kérdését, hogy a termelők megváltoztatták termelési szokásaikat, így a szezonális kiigazítás nem megfelelően szűri ezt a jelenséget.

Az is látható, hogy a decemberi jelentős mértékű visszaesést hasonló mértékű növekedés kíséri januárban, így az év első két hónapjában 0-1 százalék örüli növekedésre számítunk, azonban a márciusban elinduló termelés a kecskeméti Mercedes üzemben, illetve a javuló német gazdasági kilátások hatására újra gyorsulhat az ipari termelés. Az év második felében a külső konjunktúra enyhe javulása – valamit a tavaly év közepétől jelentkező gyenge bázisok – is hozzájárulhatnak a termelés növekedéséhez, azonban a belső kereslet hiánya továbbra is negatív hatással lehet a termelésre.