Opel gyári demonstrálók a szombati brüsszeli tüntetésen

Reuters - Thierry Roge

- Meg kell nyugtatnunk a polgárokat és a vállalkozókat, hogy képesek vagyunk szembe nézni a legnagyobb kihívással, a válságkezelés nyomán elszaladt deficitekkel és államadósságokkal – mondta Davosban a CNBC amerikai üzleti hírtelevíziónak Jean-Claude Trichet európai jegybankelnök, felszólítva az uniós tagországokat, hogy szigorúan tartsák magukat az elhatározott programokhoz.

Ám a polgárokat aligha nyugtatta meg ez a néhány szó, mert január utolsó hetének utolsó munkanapján, Brüsszelben az EU negyed közepén a belga szakszervezetek felhívására, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) támogatásával, harmincezres felvonulást és tiltakozó gyűlést tartottak a foglalkoztatás és a szociális biztonság védelmében.„Óvakodjatok a közkiadások csökkentésétől” - üzenték a kormányoknak, amelyeknek egy része bérbefagyasztással és a szociális juttatások megnyirbálásával próbál úrrá lenni a helyzeten.

Az antwerpeni Opel-gyár bezárása volt a belgák számára az utolsó csepp a pohárban, de az európai fémmunkások is készek sztrájkokra. A brüsszeli megmozdulás szervezői azonban elsősorban a fiatalok munkához jutását, az oktatás, a kutatás-fejlesztés javítását, gyorsítását, a szociális vívmányok megőrzését, a pénzügyi piacok újraszabályozását, a banki tranzakciókra kivetett adók bevezetését szorgalmazzák, s elutasítják a bérbefagyasztásokat.

Joel Decaillon, az ETUC főtitkárhelyettese azt hangoztatta a brüsszeli tiltakozás kapcsán, hogy mivel 2009-10-ben 7,5 millió munkahely vész el, Európának új növekedési stratégiára van szüksége, amely előtérbe helyezi az új technológiák alkalmazását, már csak azért is, mert e téren elvesztette vezető szerepét, a zöld technológiák gyártásában Kína megelőzte.

Az Eurostat friss jelentése szerint az eurózóna tizenhat országában 10 százalékra ment fel a munkanélküliek aránya, a huszonhét tagállamban pedig 9,6 százalékra, azaz 23 millióan nem találnak állást.

Az unióban a költségvetési hiány a megengedett szintet, a GDP három százalékát átlagosan bő kétszeresen meghaladja, az államadósság a legfeljebb hatvan százalékot jócskán túllépte már, s 2014-ben elérheti a száz százalékot. Ha nem történik semmi, a pénzügyi helyzet tarthatatlanná válik, s maga is a növekedést akadályozza majd, vagyis az életszínvonal romlani fog. A szakszervezeti megmozdulás azt jelzi, milyen súlyos feszültségek terhelhetik a következő évek költségvetési politikáját.

Az állami pénzügyek tarthatatlanságára a pénzügyi piacok és a hitelminősítő intézetek már most figyelmeztetnek. A céltábla most Görögország, amelyet államcsőd fenyeget, minek következménye még súlyosabb lenne, mint a beharangozott rendkívül fájdalmas megszorítások, ideértve a bércsökkentéseket és a szociális ellátó rendszerek megnyirbálását. Az Európai Bizottságot és a tagországok kormányait persze felháborítja, hogy ismét kiderült: a görög statisztikai rendszer lényegében összeomlott, megbízhatatlan adatokat közölt. Az őszi választások után az új szocialista kormány a hiányt megkétszerezni kényszerült, s az most a GDP 12,7 százalékára rúg. Ezt kéne minél gyorsabban három százalék alá vinni. A január közepén Brüsszelnek előterjesztett tervről az Európai Bizottság szerdán mondja ki a maga ítéletét, amely aztán a pénzügyminiszterek elé kerül.

A görögök saját maguknak ásták a vermet, másszanak ki maguk belőle – ez volt eddig az uniós álláspont, minthogy nincs mechanizmus euróövezeti ország csődveszélyének kezelésére. A fogadkozás mellett a görögök a piacokat is hibáztatják. Papandreou kormányfő Davosban cáfolta, hogy Kínával egyezkedne állampapírok adásvételéről, ám az is elterjedt a piacokon, hogy Peking nemet mondott. Ez aztán elszabadította a görög kötvények amúgy is magas hozamát, ami még jobban drágítja Athén számára a hatalmas hiány és adósság (125 százalék a GDP-hez képest) finanszírozását.

Az euró gyengült a dollárhoz képest, az árfolyam 1,4 alá esett, mert a piacok úgy érzékelték, Európa sem segít. A Le Monde kiszivárogtatását, hogy kétoldalú alapon Athén hitelt kap a nagy tagállamoktól, Párizsban és Berlinben cáfolták, de tartják magukat az értesülések, hogy az eurózóna valamiképpen kiáll Görögország mellett, ha a kormány tényleg beadja a derekát, nekilát a reformoknak és ráncba szedi a statisztikai hivatalt.

A görög bajok azonban a felszínre hozták az eurózóna mélyebb problémáit. Előtérbe került Portugália, Írország, Spanyolország, sőt még Olaszország is, a nagy hiányok és adósságok miatt, és a valutaövezeten belül megbomlott egyensúly következtében is elvesztett versenyképesség.  Ez a tény sarkallta az unió új elnökét, a közgazdász Herman Van Rompuyt arra, hogy kijelentse: az európai gazdaságok széttartanak, összetartásukhoz azonban sokkal szorosabb gazdaságpolitikai egyeztetésre lenne szükség. Hasonlóan nyilatkozott Jean-Claude Juncker, az eurózóna luxembourgi elnöke. S érlelődnek a felismerések, hogy nem lehet csupán a költségvetési egyenlegek alapján megítélni a gazdaságokat. Ha a stabilitási paktumot nem írják is át, az értékelésbe új szempontok kerülnek, mint a relatív árak, a reálárfolyamok, a munkaköltségek, azaz a versenyképesség legközvetlenebb fokmérői, s ha romlást tapasztal a Bizottság, akkor javasolhatja például a bérek befagyasztását vagy csökkentését.

S ezt a gondolatot fogalmazza meg az unió soros spanyol elnöksége, amely a stabilitási szigorú betartását szorgalmazza, igaz államháztartási hiánya az egyik legnagyobb, tíz százalék feletti, a munkanélküliség meg húszszázalékos.  Madrid felel ugyanis a 2020-as új versenyképességi program kidolgozásáért, amelybe kötelezően teljesítendő és számon kérhető célokat írna bele, az alul teljesítők büntetését is kilátásba helyezve. Ezt támogatják a franciák, de elutasítják a németek, így nagy vita várható már február 11-én, a témának szentelt első csúcstalálkozón. De a program igazi célja az, hogy a növekedést új pályára helyezze - a kutatás-fejlesztés, az innováció, az oktatás és az új technológiák révén.

Kapcsolódó cikkek: Mikor szabadul Jason és Michael? | Elfogadták az uniós büdzsét | Heves vita az uniós költségvetésről | Költségvetés 2010: célok, eszközök, feladatok | Zuhanó ipari termelés kíséri a deficiteljárásokat