Csökken az áramár – csak nem nekünk
A Magyar Energia Hivatal (MEH) friss határozatában 7,6 százalékkal csökkentette azt a tarifát, amit a központi áramnagykereskedelmet végző állami Magyar Villamos Művek (MVM) alkalmazhat januártól a lakosságot kiszolgáló áramcégek felé - derül ki az MVM tegnapi közleményéből. Ez akár jó hír is lehetne a lakosság számára, hisz a kereskedelmi lánc egy eleménél bekövetkező árcsökkenés a végső tarifára is kihat, de este az energiaügyi miniszter azt jelentette be, hogy a lakossági fogyasztóknak januártól 2,9 százalékkal drágul az áram.
A lakossági áramszámla lényegében két fő tételből áll: az áram és a szállítás díjából, amelyek megoszlása nagyjából fele-fele arányú. Korábban Horváth J. Ferenc, a MEH elnöke - épp a Népszabadság szakkonferenciáján - azt nyilatkozta, hogy a szállítási (szakszóval rendszerhasználati) díjak emelkednek, ami a számla egészére 3,5 százalékos áremelő hatást fejt ki. Az MVM-tarifacsökkenés a másik 50 százalékot jelentő áramdíjra vonatkozik, aminek a hatása a végszámlára szintén közel 3,5 százalék - mínuszban. A két tétel tehát januártól kiolthatja egymást. Vagyis a korábban feltételezetthez képest mégiscsak elmaradhat a lakossági áramáremelés. (Jelen esetben a lakossággal egy kalap alá tartoznak a kis fogyasztású cégek illetve a közintézmények is. Ezek együtt alkotják a "védett" illetve "egyetemes szolgáltatási" kört.)
A MEH döntése ugyanakkor több kérdést is felvet. A nemzetközi olajárak zuhanása közepette igen szerencsétlenül hangzik az áramáremelés gondolata. Az egyszerre szabad és központosított, versengő és a monopolhelyzetű cégek által képviselt magyar áramiparban persze mindig meg tudják magyarázni, miért van "szükség" áramáremelésre. A különböző konstellációk révén a nem védett fogyasztók körében ez minden valószínűség szerint be is következik. Ám ennek jóval kisebb a kommunikációs hatása, mint a lakossági drágulásnak. A MEH - majd a miniszterelnök - az év elején úgy tartotta, hogy a tavaly kialakított (mégoly átlátható és modern) szabályok indokolatlanul emelték az árakat, túl nagy nyereséget eredményezve az MVM-nél. A MEH ezután egy újabb - szintén átlátható - képlettel maximalizálta az MVM hasznát. A mostani olajárzuhanás illetve egyéb piaci változások révén azonban kiderült, hogy a hatóságok szerint még így is sok marad az MVM zsebében. A MEH tehát most újra módosította a szabályokat, rugalmasan igazodva a külső piaci környezethez.
Egy állami cég nyereségével a tulajdonos azt tesz, amit akar. Ám épp Gyurcsány Ferenc jelentette be, hogy az MVM-et tőzsdei bevezetésre szánja. A tőzsdei befektetőknek pedig a "kiszámítható szabályozási környezet" fontos ártényező. A mostani, ismételt szabálymódosulás tehát nem teljesen jó üzenet a majdani MVM-befektetők felé - akik a kormány reményei szerint maguk az állampolgárok lennének.
A másik probléma, hogy kétségtelenül felmerül: hova kerül az a többletbevétel, ami a csökkenő köztes árak és a szinten maradó végárak között keletkezik? Az áramszolgáltatók képviselői szerint a lakossági szolgáltatás szigorúan szabályozott haszonkulcsa nemhogy nőne, hanem még csökken is. Ám a növekvő rendszerhasználati díjakból szintén ezek a cégek részesülnek - igaz, a kötelező jogi szétválasztást követően nem közvetlenül, hanem tulajdonosi szinten. Ráadásul a tavaly megugrott nem lakossági áramárakon ugyanezen érdekkörök szabad piaci kereskedői - a mérlegek tanúsága szerint - busás hasznot értek el. Szakértők szerint a továbbra sem teljesen versengő "szabad" áramkereskedelmi piacon jövőre is hasonló nyereségek várhatóak. Ehhez képest a MEH a piaci helyzetre való visszaélésre utaló problémát egyelőre csak az MVM-nél talált.
Az MVM közleménye szerint a MEH lépése 16 milliárd forinttal csökkenti várható nyereségüket. (Habár nem fűzik hozzá, feltehetőleg úgy vélik, hogy ez az állam kára is.) Abbéli reményüknek viszont hangot adnak, hogy ennek a lakosság látja majd hasznát. Nos: igen is és nem is.
Estére kiderült, hogy a köztes áramár csökkenése is kevés ahhoz, hogy a lakossági tarifa legalább szinten maradjon. Az energiaügyi minisztérium bejelentette, hogy a lakossági tarifa januártól 2,9 százalékkal emelkedik.
