Noha a támogatásból épülő lakások energiahatékonysági követelményeit rögzítő szabály elsődleges értelmezése alapján már most szigorúbb előírások élnek, a kormány ezt másképp látja, így a csokos lakások egyelőre készülhetnek jó vékony, fűtéspazarló falakkal. Kérdés, ezzel nem sértünk-e uniós jogot.
Arra az új lakásra, amely „energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg", a jelenleginél szigorúbb energiahatékonysági követelmények vonatkoznak – szól egy 2006-os építési rendelet 2014-es módosítása. A jelek szerint e kitétel komoly szövegértési kihívások elé állítja az államapparátust és az energia-szakértőket is. Az egyik álláspont szerint ma csak az energiahatékonysági támogatásból épülő lakást kell alaposan leszigetelni, míg mások úgy vélik, a központi költségvetésből származó támogatásokra nem vonatkozik az energiamegtakarítási feltétel.
 |
| Ki- vagy bedobjuk majd a pénzt az ablakon? Kocsis Zoltán / Népszabadság/archív |
Csakhogy korántsem mindegy, melyik az elfogadott irány. Ettől függ ugyanis, hogy a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) épített lakásokra már most vonatkozik-e a szigorítás. A mondat mindkét oldal számára munícióul szolgál. Az elsődleges tartalmi értelmezés alapján mindenesetre a központi költségvetési pénzekre nem vonatkozik az energiahatékonysági követelmény. Ennek megfelelően a szakma – például a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Kft. – az elmúlt hónapokban rendszeresen figyelmeztette az építkezni vágyókat: a csokos lakásokra is érvényesek a szigorúbb feltételek. A szigeteléssel foglalkozó Knauf Insulation egy hete jelentette, hogy a 2018 előtt használatba adott lakások esetén a szabály megengedi a jelenlegi feltételek betartását. Pontosító kérdésünkre ugyan ezt először visszavonták, ám később visszatértek eredeti álláspontjukhoz.
