Igazságtalannak tartja a Quaestor-kötvényesek kártalanításáról kedden elfogadott törvényt Csányi Sándor. Az OTP elnök-vezérigazgatója a bank pénteki közgyűlésén, illetve az azt követő sajtótájékoztatón beszélt a témában. Szerinte a Quaestornál eltűnt pénzek egy jelentős része azok zsebében van, akik azt a korábbi években a társaság által fizetett magas, a piaci átlagot meghaladó kamatok formájában hazavitték. Vagyis előfordulhat, hogy most olyanokat is kártalanítanak, akik akár 10-12 évig élvezték a magasabb kamatok előnyét, miközben arról nincs szó, hogy ezt az extraprofitot most vissza kellene fizetniük.

A bankvezér nem tartja korrektnek azt sem, hogy utólag 30 millióra emelték kártalanítási plafont, miközben a befektetési szolgáltatok esetében eddig legfeljebb hatmillió forint járt. (Így például nem számíthatnak ennél többre a Buda-Cash ügyfelei sem.) A quaestorosok kártalanítását végül a szabályosan működő pénzintézetek vétlen ügyfelei fizetik majd meg az alacsonyabb betéti-, illetve a magasabb hitelkamatok formájában. Nyilván nem közvetlenül, tehát nem erre hivatkozva emelnek majd díjat a pénzintézetek, ám amikor az üzleti terveiket kidolgozzák, a kamatokat és a díjakat meghatározzák, akkor ezeket a költségeket is figyelembe kell, hogy vegyék – hívta fel a figyelmet.

Csányi beszólt a Quaestor-ügy és a 700 milliárdos EU-támogatás miatt is a közgyűlésen Reviczky Zsolt / Népszabadság

Csányi szerint a Quaestor-ügy effajta kezelése lehet, hogy politikailag hasznos, de hosszabb távon mindenképpen káros. A kormányzat ezzel rossz irányba tereli az ügyfeleket, amikor legközelebb azt kell mérlegelniük, hogy kinél helyezzék el a megtakarításuk. Egy megbízható, számottevő piaci szereplőnél, vagy annál, aki a legmagasabb kamatot kínálja a pénzükért.

A Quaestor-ügyfeleket kártalanító alap feltöltése a jelenlegi számítások alapján 57 milliárd forintjába kerül az OTP-nek, de a bankvezér bízik benne, hogy, ha több évre elnyújtva is, de az állam visszatéríti majd ezt az összeget. – Nem mi hozzuk a szabályokat, és nem a mi dolgunk annak ellenőrzése, hogy mindenki betartja-e az előírásokat. Fizetjük a díjat, amelyből a felügyelet működik, és fizetjük az Országos Betétbiztosítási Alap, valamint a Befektető-védelmi Alap feltöltését szolgáló díjakat, most mégis velünk fizettetik meg ezt a számlát is. Nem mi rendeltük a zenét, de mi fizetünk meg érte, és ráadásként még azt is megkapjuk, hogy a pénzügyi szektor kollektíven felelős a történtekért – mondta Csányi.

A bank első embere szerint eddig együttműködőek voltak az olyan ügyekben is, amelyek az OTP érdekeit is sértik, ám ezt most már nem engedhetik meg maguknak. Mostantól megtámadnak minden olyan intézkedést, amely a bankszektor becsületes szereplőinek érdekeit jogtalanul vagy elfogadhatatlan mértékben sérti. Amennyiben Áder János köztársasági elnök a jelenlegi formájában aláírja a Quaestor-ügyfelek kártalanításáról szóló törvényt, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulnak a jogorvoslatért. Az elszámolással kapcsolatban hozott, egymásnak ellentmondó bírósági döntések miatt pedig a strasbourgi bírósághoz.

Kérdezték Csányi véleményét a 700 milliárd forintos uniós támogatás brüsszeli zárolásáról is. A bankvezér a konkrét ügy részleteit ugyan nem ismeri, de általánosságban rossznak tartja az uniós források elosztásának jelenlegi hazai gyakorlatát. Szerinte nem a Miniszterelnökségnek, hanem a fejlesztési tárcának kellene kezelnie, felügyelnie ezen pénzek elosztását és felhasználását. – Ismerik a véleményemet Lázár Jánosról. Nem tartom megnyugtatónak, hogy egy olyan ember dönt több ezermilliárd forintról, aki egy kisváros gazdálkodását sem tudta rendben tartani – fogalmazott.