Különösen nagy gond jelenleg, hogy míg az átlagos törlesztő a problémás hiteleknél majdnem 83 ezer forint, a havi jövedelem nem éri el a 110 ezer forintot – vagyis a rendes törlesztés szinte lehetetlen. Több mint 33 ezer olyan szerződés is van, ahol a törlesztőrészlet összege meghaladja a havi jövedelmet, vagy az adósnak jövedelme sincs. Az is igaz azonban, hogy a nem teljesítő adósok tíz-húsz százaléka tudna törleszteni, mégsem teszi. Ez Virág Barnabás szerint erkölcsi kockázatot jelent: nagyjából 14, de akár 29 ezer ügyfél is ebbe a körbe tartozhat. Becslések szerint 65-72 ezer ügyfél hitele strukturálható át sikeresen, az adósok 37 százaléka azonban semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik.
|
Végrehajtók pecsételhetik meg a menthetetlen devizások sorsát
Velledits Éva / Népszabadság/archív |
Gond az is, hogy – mint azt a Raiffeisen Bank szakértője megjegyezte – nem nyújt kellő információt az a tény, hogy az átlagos tartozás adósonként mintegy kilencmillió forint. Emellett ugyanis egy sor más tartozása is lehet az adósnak – közüzemi számlák, közösköltség-elmaradás. Márpedig nem túl könnyű úgy átstrukturálni egy hitelt, ha közben van szolgáltató, amely végrehajtási eljárást indít az adós ellen.
Nem lehet megúszni
Azaz valószínűleg nem lehet megúszni egy újabb állami beavatkozást – azt azonban, hogy ez milyen formában valósulhat meg, egyelőre nem tudni. Az emberekben viszont mindenképpen tudatosítani kellene, hogy a mentőidőszak véget ért, törleszteni kell, és az adósnak magának is mindenképpen tennie kell a megoldásért, mert nem lesz több segítség. A következő lépés már a kilakoltatás, a Nemzeti Eszközkezelő forrásai pedig kimerülnek. A jegybank becslése szerint is lesz 60-70 ezer olyan szerződés, amely menthetetlen. Márpedig ha ezek a hitelek bedőlnek, akár 200 ezer ember is elveszítheti otthonát. Ezt csak állami stratégia kidolgozásával lehet kezelni, arra azonban, hogy miként, egyelőre nincs terv.
A jegybank egyébként 2015-ben nagyjából 100 milliárd forintot keresett a forintosításon – azzal, hogy a bankok számára devizát biztosított a forintosítás megvalósítására. Lapunk kérdésére, hogy nem volna-e célszerű ezt a tételt visszaforgatni és a hitelek további átalakítására szánni, Virág Barnabás azt mondta: ez technikailag nem lehetséges.
|
Kiürült szociális lakópark Ócsán: elkelne még egy mentőöv
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A jegybank nyeresége az ügyleten szükségszerű volt, hiszen csak piaci áron biztosíthattak forintot a svájci frankért. Mindezzel együtt a lakosság is nyert már a forintosításon, hiszen a gazdaság helyzete stabilabb lett a devizakitettség csökkentésével, ráadásul a csökkenő alapkamat a hiteleket is olcsóbbá tette.
Újrázhatnak a bankok
Az újratárgyalás során a bankok a hitelátalakítás mellett más megoldást is javasolhatnak – ilyen például az ingatlan értékesítése, amit az adós akár vissza is bérelhet, vagy a magáncsőd intézménye, esetleg a Nemzeti Eszközkezelőhöz irányítás. Háromszor kell megpróbálni egyeztetni az ügyféllel – ha viszont az adós nem hajlandó kommunikálni, nem kell tovább küzdeni. A tárgyalások során több ajánlatot is ki kell dolgozni viszont, azt követően is, hogy az ügyfél nem fogadott el egy-egy javaslatot. A harmadik visszadobott elképzelés után azonban már szintén nem kell újabb ötlettel előállni. Ha a felek megtalálják a megoldást, azt három hónap alatt tető alá kell hozni.
A technikai értelemben vett nyereséget illetően, amit a jegybank elért a forintosítással, meg kell jegyezni, hogy az MNB-nek leegyszerűsítve évek óta az árfolyamváltozás miatt keletkezik nyeresége. Bár ez a nyereség valóban technikai jellegű, hiszen a jegybanknak nem feladata a profittermelés – eredmény abból jön össze, ha a nemzeti deviza gyengül az euróval szemben, az erősödés pedig kemény mínuszokat generál. Azért azt is látni kell, hogy ezt a technikai jellegű eredményt a jegybank úgy költi el, mintha az a sajátja lenne. Holott az esetlegesen előálló, a forint erősödése miatt keletkező, akár százmilliárdokra is emelkedő mínuszt nyilvánvalóan a költségvetésből kell kiegészíteni, azt nem a jegybanknak kell előteremtenie.
