A változás legszembetűnőbb eleme azonban az, hogy a vezérigazgatói tisztséget a sorcsere után is a 2010-ben az erőmű belső állományából előlépett szakember, Hamvas István tölti be. Lázár János kancelláriaminiszter hosszú hónapok óta nyilvánosan fejezi ki, hogy az atomerőmű élére „nyugati menedzsert” nevezne ki; legutóbb azt is elárulta, hogy az illető német lenne. A lépést maga jellemzően azzal indokolja, hogy szerinte egy kívülről érkező vezér tovább lenne képes csökkenteni a paksi atomerőmű költségeit és így az áramárat. Ennek részleteiről azonban szakmailag értékelhető érvek nem láttak napvilágot.
Mások sokkal kézenfekvőbb magyarázatként tálalják, hogy az oroszoknak kedvező pályázat nélküli erőmű-bővítési megbízás, valamint az ezt tűzoltási jelleggel követő uniós tárgyalások sodorhatták olyan ígéretekbe a magyar kabinetet, hogy váratlan döntésüket ellensúlyozandó nyugati menedzsereket helyeznének az atomerőmű kulcsposztjaira.
Azon túl, hogy szakmai forrásaink a döntést egyszerű politikai demagógiának tartják, felhívják a figyelmet, hogy egy eltérő nyelvi és műszaki kultúrából érkező, mégoly kitűnő szakember kinevezése nemzetbiztonsági, sőt, akár nukleáris biztonsági kockázatokat is magában rejthet.
A nyugati menedzserek kinevezése ellen a szakszervezetek, mi több, az energiakérdésekben az Orbán-kabinet szellemi hátországának tartott Energiapolitika 2000 Társulat is tiltakozott.
Kiütnék a bérplafont
Lázár János az elmúlt hónapok során a kérdésben a bizonytalankodás jeleit mutatta. Ejtett már szót nyugati tanácsadó testületről, nyugati gazdasági és HR-es vezetőről, és már nyár elejére döntést ígért. Mostanság a vezérigazgató személye került előtérbe. Lázár János múlt heti, egész másról szóló sajtótájékoztatóján sem felejtett el kitérni a kérdésre, mégpedig az állami cégvezetők jelentősen megnövelt felső bérplafonja ürügyén. A törvény ama kitétele kapcsán ugyanis, miszerint kiemelt nemzetgazdasági érdekből a kormány még eme megemelt plafon betartásától is eltekinthet, pont a paksi atomerőmű élére várt nyugati menedzser példáját hozta, amennyiben ilyenkor nemzetközi szinten versenyképes fizetésre van szükség.
|
Csiba Péter lett az elnök
Máthé Zoltán / MTI |
A Pakson tett látogatásai során néhány hónapja még állítólag megerősítette Hamvas Istvánt posztján, legutóbb azonban – saját és a megfigyelők elmondása szerint egyaránt – egyértelműsítette vele leváltási szándékát. A vezérváltásra azonban, noha az MVM-nek meg lett volna rá a lehetősége, mindeddig nem került sor. Sőt, a személyi változások egyértelműen az MVM-befolyás erősödésére utalnak.
Megharcolnak érte
Forrásainkat a széttartó döntések a Miniszterelnökség és az MVM-et felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM),
ha úgy tetszik, Lázár János és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, még tágabb látószögből pedig Orbán Viktor és Csányi Sándor közötti láthatatlan pengeváltásokra engedik következtetni.
Lázár János nem csak azt hirdette meg, hogy külső – ebből a szempontból őhozzá lojális – vezetőket látna szívesen a – nem is általa felügyelt – erőmű élén: először a tervezett új blokkok cégét, a Paks 2. Zrt.-t „vette el” az MVM-től, majd meghirdette, hogy a jelenlegi paksi atomerőműnek is a Miniszterelnökség irányítása alatt a helye.
Értesülésünk szerint ez komoly belső ellenállásba ütközött, hiszen a paksi erőmű az MVM egyik legnagyobb vagyoneleme. Ha kihúznák alóla, vagyona, pénzügyi helyzete, hitelfelvételi mozgástere jelentősen beszűkül. A mostani – a cégjogi szabályoknak ellentmondani látszó – állítólagos változat szerint az erőmű felett a Miniszterelnökség gyakorolna egyfajta irányítást, ám az egység vagyonként az MVM-ben maradna. Mindazonáltal a kinevezések továbbra sem ebbe az irányba mutatnak.
|
Lázár szerint Paks II. mellett a jelenlegi paksi atomerőműnek is a Miniszterelnökség irányítása alatt a helye
Teknős Miklós / Népszabadság |
Az ügy kapcsán az MVM annyit reagált, hogy a váltások összhangban állnak stratégiájukkal, ami látszólagos merevsége ellenére a vagyonelvonási törekvésekkel szembeni kiállásként hat.
Az E.ON-tól érkezne a kiválasztott?
Iparági körökben úgy tartják, az E.ON-tól érkezhet a paksi atomerőmű új, német vezetője. A kiválasztottnak állítólag van tapasztalata atomerőművek üzemeltetésében.
A német konszernhez közeli forrásunk ezt nem tartotta valószínűnek, mondván, az E.ON nem engedi el ilyen magasan képzett munkatársait. Ráadásul a hírek szerint Lázár János és Johannes Teyssen E.ON-vezér kapcsolata se túl rózsás.
Ugyanakkor mostanság egy munkaügyi fejvadászcégnek nem esélytelen Németországban állástalan atomerőmű-vezéreket felkutatni – vélte. A Merkel-kabinet ugyanis folyamatosan zárja be az ország területén működő nukleáris egységeket azzal a határozott szándékkal, hogy végleg beszüntesse ezt az energiatermelési formát.
