Az állattartó telepeken rendszeresen hús- és csontliszttel, feldolgozott állati fehérjével táplált jószágok szervezetében
rengeteg olyan vegyszermaradék koncentrálódhat, amely ilyen mennyiségben korábban legfeljebb a nagyragadozók húsában lehetett jelen.
Számos hasonló vegyi anyag nem ürül ki a szervezetből az állatok élete során, halmozódik az állatok szöveteiben. Mindez bizonyos mértékben a baromfifélékre is igaz, ám azokat kisebb mértékben használják feldolgozott húskészítmények alapanyagául. De mindez nem indokol teljes húsabsztinenciát. A húsok és a húsfélék értékes, az emberi szervezet számára fontos tápanyagokat, B-vitaminokat, vasat és cinket tartalmaznak, ezért továbbra is a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás részei maradhatnak – idézi a jelentés Cristopher Wildot, az IARC igazgatóját.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A súlyosabb probléma nem magával a vörös hússal, hanem az abból készült „feldolgozott” élelmiszerekkel van. Ezeknek az elkészítéséhez ma már annyiféle vegyi anyagot használnak, hogy természetes összetevők alig férnek a receptbe. A párizsifélékben például csak 6 százalék a hús, 5 százalék az engedélyezett sómennyiség, a valódi fűszerek helyett pedig szinte kizárólag mesterséges fűszeraromákat használnak.
Az utóbbiak előállításához felhasznált aromás szénhidrogének között sok a nagy mennyiségben rákkeltőnek számító anyag.
Még a minőségi szalámikban is jelen van az E-250-es kóddal jelzett, főként tartósításra használt nátrium-nitrit, amelyből sütés vagy grillezés során erősen rákkeltő nitróz-amin vegyület képződik. Vagyis a jelentés fő következtetéseként megállapítható, hogy az emberek óriási tömege igen egészségtelen élelmiszereket fogyaszt nap mint nap.
A WHO állítása, hogy a rendszeresen, napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a vastagbélrák kockázatát, csak társadalmi méretekben mérhető, hiszen minden egyes élelmiszer kártékony hatása más és más, s minden egyes ember fogékonysága is különböző e betegségekre. (A rák kialakulását bizonyítottan befolyásolják genetikai tényezők is.)
Hogy milyen hatása lesz a WHO megállapításának, arról megoszlanak a vélemények; a húsipar máris a vészharangokat kongatja, ugyanakkor tanulságos, hogy mi történt közel egy évtizeddel ezelőtt, amikor a szoláriumok kerültek a feldolgozott vörös húsokéval azonos (bizonyítottan rákkeltő) kategóriába. A gyártók reformokra kényszerültek, és az egészséget kímélő berendezéseket fejlesztettek ki.
Magyarországon a sertéstenyésztés és a húsipar a becslések szerint mintegy 100 ezer embernek biztosít megélhetést. De az ágazat alkalmazkodóképességét jelzi, hogy az elmúlt években éppen a sertéságazat volt az, amelyik igazodott az egészséges táplálkozás iránti igényekhez. Olyan fajtákat tenyésztenek, amelyek alacsony zsírtartalmú húsokat adnak – reagált lapunknak Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára, de hozzátette, a jelentés szerinte nélkülöz minden tudományos alapot. A tanulmányt nem értékeli támadásnak a sertéságazat ellen.
– A jelentés ezen állításának ismertetése komoly lobbimunka eredménye – mondta lapunknak az egyik meghatározó hazai húsipari cég magát megnevezni nem kívánó vezetője, aki szerint a hírekben megjelent állításokat egyoldalúan emelték ki.
– Ha az ebben szereplő állítások igazak lennének, akkor nem lenne élet a földön, hiszen ilyen húsokat évezredek óta fogyasztanak az emberek – jegyezte meg nem kis malíciával a szakmai tömörülés titkára. A kifogásolt tartósítási eljárásokkal kapcsolatban rámutatott például, hogy a füstölést nemcsak a vörös húsok esetében, hanem az élelmiszeripar több más ágazatában is alkalmazzák. – Nehezen érthető, hogy akkor miért is csak a vörös húsokról beszélnek – tette fel a kérdést informátorunk az ENSZ egészségügyi világszervezetének jelentésére reagálva.
