Márciusban 6,4, a naptárhatást is figyelembe véve 8,5 százalékkal bővült éves összevetésben a magyarországi kiskereskedelmi forgalom – derült ki a KSH szerdán publikált adataiból. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) külön közleményben igyekezett is felhívni a figyelmet a kilenc éve nem látott mértékű bővülésre, amelyet a családi adókedvezmény, a foglalkoztatás bővülése és a rezsicsökkentés mellett – némileg megengedően – a pénztárgépek cseréjével, az adóhatósággal folyamatos adatkapcsolatot tartó, s így a gazdaság fehéredéséhez hozzájáruló új kasszákkal magyarázott.

Ám, ha a számok mögé nézünk, hamar kiderül, hogy a helyzet messze nem olyan, mint az elsőre látszik, vagy amilyennek az NGM igyekszik beállítani. A rezsicsökkentés áldásaiból részesülő családok jóval kevesebb élelmiszert vásárolnak, mint korábban, s könnyen lehet, hogy az iparcikkpiacot is inkább a cégek és közületi szektor vásárlásai mozgatták, mintsem a háztartások részéről jelentkező kereslet.

A KSH részletes adataiból egyértelműen látszik, hogy a vegyes termékkörű élelmiszer-áruházak forgalma immáron háromnegyed éve zsugorodik, márciusban 3,8 százalékkal estek a közértek és áruházláncok eladásai. A látszólagos ellentmondás oka, hogy a KSH az élelmiszer-forgalomba beleszámítja a dohánykereskedelem adatait is. Mint arról már többször beszámoltunk: a júliusban indult nemzeti dohányboltok tavaly ősz óta online kasszarendszerrel üzemelnek, a KSH pedig a korábbi gyakorlattal szemben immáron nem megbecsüli a dohánypiac méretét, hanem megkapja a trafikok valós áruforgalmi adatait.

Mivel korábban a hivatal jelentősen alulbecsülte a dohánypiac valós méretét, a trafikok indulása után papíron óriási, negyedévente 30–40 milliárd forintos többlet jelent meg a statisztikában, aminek köszönhetően júliustól váratlanul az addigi stagnáló kiskereskedelmi mutató hirtelen fantasztikus mértékű bővülést kezdett kimutatni. A KSH azonban külön is méri az üzletláncok nemzeti trafikok nélküli forgalmát, s a két adat összevetéséből kiderül, hogy a csoda csak papíron létezik, az élelmiszer-fogyasztás továbbra is csökken.

Ezt támasztja alá a GfK Hungária piackutató tavalyi felmérése is. A háztartások fogyasztását mérő társaság ugyanis úgy látta, hogy az elmúlt öt évben nem bővült a fogyasztás, a magyar lakosság napi fogyasztási cikkekre fordított kiadásai rendre csökkentek. S a jelek szerint az élelmiszerboltokat üzemeltető vállalkozók sem értesültek még arról, hogy egy sikertörténet részesei. Tavaly ugyanis – három év után – új lendületet kapott az élelmiszer-üzlethálózatok leépülése.

Tény, márciusban 9,6 százalékkal nőtt az iparcikkek értékesítése, szakmai forrásaink azonban az igen gyenge tavalyi bázisra is felhívták a figyelmet: 2013 márciusa az iparcikkek esetében az év leggyengébb hónapja volt (akkor 4,9 százalékkal zsugorodott a piac), így ennek fényében értékelendő a kiugró márciusi adat. A hazai kiskereskedelem ismerői szerint az is furcsa, hogy csökkenő élelmiszer-fogyasztás mellett nő az iparcikkek forgalma –vagyis a hazai háztartások az élelmiszeren spórolnak, de például új hűtőszekrényre többet költenek. A részletes iparcikk-eladási adatokat szemezgetve még inkább „gyanús”, hogy kiugró forgalomnövekedés azokban a kategóriákban volt (bútor, iparcikk, üzemanyag, gépjármű), amelyeket állami szervezetek, cégek is vásárolnak. Míg azok a termékkategóriák, amelyeket tisztán a lakosság vásárol, jóval gyengébben muzsikáltak.