Csak az oroszok nyernek a veszélyes magyar terven

A projekt egyedüli nyertese Oroszország lehet, amely éppen az uniós embargó közepette nyerne el jelentős katonai megrendelést. A ­NATO brüsszeli sajtóközpontja előzetesen nem vizsgálja az embargó megsértését. Magyar szakértők szerint a projekt megoldható az embargó megsértése nélkül.

Az Mi–17-es típust korábban nem tette ki nagy igénybevételnek a Magyar Honvédség, így azok viszonylag jó állapotban vannak. De informátorunk sem cáfolta, hogy az öreg orosz légi járművek életre keltése a költségek és a leendő kihasználtság tekintetében meglehetősen célszerűtlennek tűnik. Az Mi–8-asok üzemeltetése több sebből vérzik. Van köztük három igen sokat repült gép, ezeket több mint hárommilliárd forintért vásárolta a honvédség 2014 tavaszán a Solaris Kft. közreműködésével. A drága és lehasznált gépek beszerzése miatt a hírek szerint mennie kellett Borbíró Zoltánnak, aki Hende Csabát szolgálta védelempolitikáért felelős helyettes államtitkárként. Az ügyben annak idején tudni lehetett, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter belső vizsgálatot indított ismeretlen eredménnyel.

Ezekkel az utólag hadrendbe állított helikopterekkel szakemberek szerint az is baj, hogy előéletük sem követhető vissza teljes mértékben ahhoz, hogy a gyártó felelősséggel hajtsa végre az üzemidő-hosszabbítást. Vagyis a gépek üzem- és repülésbiztonsága kétséges. Ez a bizonytalanság nem zárható ki az oroszok által elvégzett munkák esetében sem. Érdemes például felidézni azt az amerikai kongresszusi jelentést, amely szerint az amerikaiak által afganisztáni hasznosításra vásárolt Mi–17-es helikopterekben találtak nem a gyártótól származó alkatrészeket is. Minthogy a következő időszakban a kormány a határvédelemben intenzíven kívánja használni az orosz gépeket, kiemelt fontosságú, hogy a technológiai előírások maximális betartásával javítsák meg a járműveket, ellenkező esetben az azokat vezető katonákat teszik ki felesleges veszélyeknek.