Csak a mi rezsinkbe nem gyűrűzött be az árzuhanás
Bár a közműhatóság szerint a szolgáltatók most 40 százalékkal olcsóbban vásárolják a gázt, mint egy éve, ez továbbra sem jelenik meg a lakossági árban.
Tavaly egyetlen év alatt köbméterenként közel 80 forintról kevesebb mint 50 forintra csökkent a közműhivatal által a gázcégek költségeiben „elismert” lakossági földgázár – mutat rá a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) tanulmánya. A hatóság szerint tehát a szolgáltatók körülbelül ennyivel olcsóbban tudják ma beszerezni a lakossági gázt.
 |
| Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Kérdésünkre, miszerint akkor miért nem csökkent ezzel együtt a lakossági rezsi, a REKK képviselői az anyagot bemutató sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták, hogy ennek vizsgálatára nem tértek ki. Kaderják Péter, az intézet vezetője – az energiahivatal első Orbán-kormány alatti főigazgatója – hozzátette: mivel számításaik szerint a hazai energiacégek a nemzetközi olaj- és gázárzuhanás dacára ennél drágábban veszik a gázt, az elszámolható összeg csökkentésével rosszul járnak. Beöthy Ákos kutató munkatárs valószínűsítette, az árak változatlansága az egyéb elismert költségek emelése eredőjeként jöhet ki.
A lakosságin kívüli, szabadáras gázpiacon ennek megfelelően tényleg esnek az árak – figyelmeztetett Kaderják Péter. Ismét beindultak az eddig jobbára őrlángon tartott hazai gázalapú áramtermelők is. Idesorolható például a Dunamenti Erőmű is. Ha a piaci gázárak tartósan a lakosságiak alá süllyednének, bizonyára megjelennének a hatóságinál olcsóbb energiát kínáló alternatív lakossági szolgáltatók – vélte. (Más szakértők szerint ugyanakkor a lakossági tarifák még mindig jóval alacsonyabbak a piaciaknál, tehát erre egyelőre csekély az esély. Különösen, mert az elmúlt évek során inkább az alternatív lakossági energiaszolgáltatási modell csődje körvonalazódott.)
Noha a nemzetközi áramtőzsdéken is zuhanás tapasztalható, ezeknél a magyar árak jóval – a némethez képest például akár 50 százalékkal is – magasabbak. Ennek oka Kaderják Péter szerint az országot Ausztriával és Szlovákiával összekötő villamosenergia-vezeték szűk áteresztőképessége.
Annak kapcsán, hogy a kormányzat legújabban a Rothschild Bankháznak a bővítést megtérülő beruházásként bemutató tanulmányára hivatkozva érvel a paksi bővítés mellett, a korábban legalábbis hasonló alaposságú, de kevésbé derűlátó elemzéseket közzétevő REKK vezetőjeként Kaderják Péter úgy tartja: a jövőbeni megtérülés eredménye lényegében az alapparaméterek beállításától függ. Modellszámításaik során egy interaktív grafikon segítségével tetszőlegesen változtatott alapértékek mellett számítottak megtérülést, s arra jutottak: több esély arra van, hogy a beruházás sosem térül meg. Ebből a szempontból a Rothschild-tanulmány „talán kicsit tendenciózus”, de mivel ők már a maguk elemzésével előrukkoltak – amin a Rothschild-anyag nem változtat –, a továbbiakban nem kívánnak véleményt alkotni más elemzésekről.
Annak kapcsán, hogy a minap a Magyar Hírlapnak adott interjújában egyértelműen kiállni látszott az atomerőmű-bővítés mellett, Kaderják Péter a témáról szóló vitát értelmesnek nevezte, hozzátéve: az EU ezzel kapcsolatos aggályai miatt a magyar kormány üzleti modellje több ponton megkérdőjeleződött. Kerekes Lajos kutató főmunkatárs ugyanakkor jelen pillanatban nem ismer az atomberuházásnál sokkal megtérülőbbnek látszó energetikai fejlesztési modellt.
Lemaradó megújuló
Az épp újraszabályozás előtt álló hazai megújulóenergia-iparban újabb fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy 2020-ra elérjük az általunk vállalt, a teljes hazai energiafogyasztásra vetített 14,65 százalékos arányt. Ez 2014-ben enyhe emelkedéssel 10,3 százalékot mutatott, bár a növekedést inkább a teljes érték csökkenése eredményezte. A hazai megújulóenergia-ipar 70 százaléka azonban továbbra is faégetést jelent. Ráadásul ennek nagy részét továbbra is a háztartások adják. Felhívták a figyelmet, hogy ha 2020-ra netán még a 13 százalékot se érnénk el, az már uniós büntetést vonna maga után.
