Chikán: okos kormány nem vet ki különadót húzóágazatokra
Chikán Attila, akadémikus, egyetemi tanár ironikusan kezdte előadását, az első Orbán-kormány minisztere ugyanis közölte, hogy a növekedés, a versenyképesség tényezőiről készült kutatásokról beszél majd, s ezek a tankönyvekbe illő, triviális munkák a hagyományos gazdaságpolitikát folytató országok tapasztalatairól készültek, így ránk nem is vonatkoztathatók, hisz Magyarország nem hagyományos gazdaságpolitikát folytat. A hallgatóság nevetéssel reagált az akadémikus szavaira.
Chikán ezek után azt hangsúlyozta, hogy egy ország azzal tehet sokat versenyképessége növeléséért, ha stabil és kiszámítható a gazdasági stratégiája a belföldi piacon és a külgazdaságban. Az innovációt és a fejlesztéseket ösztönző eszközrendszer tartóssága is fontos, s ha ezek a szabályozók kormányonként változnak, az rontja a gazdaság teljesítőképességét.
Okos kormány nem vet ki különadót a bankokra és az olyan húzóágazatokra, mint a távközlési szféra, vélte az exminiszter. A hagyományos gazdaságpolitikát követő országok nem háborúznak a bankokkal, s nem állítják szembe egymással multinacionális cégeket a hazai közép- és kisvállalkozásokkal.
Chikán közvetett kormánybírálatát a közvetlen kritika váltotta fel, amikor Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára összegezte véleményét a gazdasági válságról és a kilábalás útjáról. Mellár, aki 1998. és 2003. között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt, s a múlt ciklusban a Fidesz önkormányzati képviselőjeként politizált Pécsen, elhibázottnak látja a kormánynak azt a célját, hogy elsősorban az államadósság csökkentésére koncentrálja erőit.
Az adósság egy jelenség, ha meg akarjuk szüntetni, akkor elsősorban annak okait kell felszámolni, s ha az által a gazdaság növekedési pályára áll, akkor csökken az állam tartozása is, érvelt az előadó. Ha azonban csak az adósság mérséklésére összpontosít a politikai vezetés, akkor az az állam vagyonának elherdálásához és a gazdasági potenciál romlásához vezethet. Azt különösen hibás lépésnek ítélte Mellár, hogy a felsőoktatástól elvonjanak 88 milliárd forintot, hisz a jövő érdekében inkább erősíteni kellene a humánszférát.
Mellár szerint fontos, hogy a hazai cégek magasan feldolgozott termékeket állítsanak elő, amiben minél több a magyar munkaerő hozzáadott értéke - az államnak ezt kell ösztönöznie a maga eszközeivel.
A volt KSH elnök a kormánytól azt várja, hogy vidéken több munkahelyet teremtsen, s főképp a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a megújuló energiatermelést véli támogatandónak. Mellár a versenyképesség fejlődéséhez lényegesnek gondolja a progresszív adó bevezetését, a bürokrácia leépítését, valamint a korrupció és a fekete gazdaság elleni harcot.
A kormány tervezett államadósság-csökkentési elképzeléseit erősen kétségbe vonta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Az adósság idén csakis a nyugdíjpénztárak államosítása miatt csökkent, e nélkül nőtt volna a deficit, mondta Vértes. Később arról szólt, hogy az említett államosítás, a bankadó és a devizahitelek végtörlesztése összességében 700-1000 milliárd forinttal rövidíti meg a pénzintézeteket. Ezt kibírják ugyan, jegyezte meg a GKI elnöke, ám a kormány lépéseinek kiszámíthatatlansága miatt mostantól kockázatossá válik számukra a hitelezés. Ennek következménye, hogy emelkednek a kamatok, romlik a forint, kevesebb lesz a befektetés, illetve az új munkahely, s csökken a GDP.
Vértes ezért úgy látja, hogy az ország számára az lenne a legjobb, ha az Alkotmánybíróság „elmeszelné” a végtörlesztésről hozott jogszabályt. Ha az AB nem teszi, s a bankok az Európai Bírósághoz fordulnak, akkor ott vesztünk majd, prognosztizálta a jövőt Vértes, s az már több százmilliárdos kártérítést ró az államra, amit végül is az adófizetők széles tábora kell megfizessen.
