Célt ért a rezsiharc

Tavaly derült fény arra, hogy a tulajdonukban álló, igen jelentős szerepű Dunamenti Erőmű a csőd szélén egyensúlyoz. A részben Orbán Viktor kormányfő jó ismerőse, Garancsi István érdekeltségébe tartozó MET-energiacsoport megvette az egységet, majd a franciák kevésbé jelentős, üzleti fogyasztókat célzó hazai áramkereskedőjét is, végül a már kiemelkedőbb piaci gázkereskedőjét.

Nem új keletű a hír, hogy a külföldi tulajdonú hazai energiaszolgáltatók szívesen visszaadnák „egyetemes”, azaz a lakosságot és a legkisebb üzleti fogyasztókat állami tarifán kiszolgáló szolgáltatási engedélyüket az államnak. Eme érzetet erősítette, hogy a Fidesz néhány hete képviselői indítvány formájában kifejezetten ezt szabályozó módosítást nyújtott be, amit kedden fogadtak el. A források szerint e mögött leginkább a GDF Suez állt, amit a társaság lapunknak adott nyilatkozata is erősít.

A korábbi számviteli különválasztás folytán a lakossági szolgáltatás csak egy pénzzé nem tehető, de visszaadható jog. Így maga a hálózat továbbra is a franciáké marad. Attól ugyanis – a Fidesz rezsiharcának célpontjában álló többi külföldi energiaszolgáltatóhoz hasonlóan – már csak komoly összegekért válnának meg.

A szabályok alapján a GDF Suez lépéséből a fogyasztók nem érezhetnek meg semmit, csak egy idő után más cégtől kapják a változatlan tarifájú számlát. A friss pontosítások nyomán a GDF Sueznek mindaddig folyamatosan biztosítania kell a gázt, amíg a helyére jelentkezők közül a hivatal kiválasztja a legmegfelelőbbet. Az pedig nagyon nehezen elképzelhető, hogy ne a Fidesz rezsiharcának ékköve, az épp tegnap zászlót bontó új nemzeti-állami gázszolgáltató, az ENKSZ–Főgáz lenne.