Németh Szilárd, a Fidesz rezsibiztosa csütörtöki tájékoztatóján, azt bizonyítandó, hogy szerinte az EU és az "álbaloldal" támadja a rezsicsökkentésüket, a közműhivatal nemrég közzétett európai energiaárösszehasonlításának főbb számait idézte. Megismételte: cél a legalacsonyabb európai energiaár.

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) rendszeresen közzétett anyaga három módszertan szerint összesen öt sorrendet állít fel az áram és a gázárak, valamint az összesített áram- és gázköltségek tekintetében 23, 22 és 20 európai nagyváros között. Ezekben rendre helyet kapott Belgrád is, tehát nem nevezhető kizárólag uniósnak. Ellenben, mivel az EU 28 tagú, a hivatkozott táblázatokból értelemszerűen 6, 7 és 9 uniós főváros hiányzik. Az összehasonlítás alapja az áram- és gázárak tekintetében a tényleges ár, illetve az úgynevezett vásárlóerő szerint képzett mutató. Az ötödik grafikon pedig az átlagcsalád jövedelmén belül az összesített áram- és gázköltségek aránya szerint állít fel sorrendet.

Mint arról beszámoltunk, az áramárak tekintetében 23 európai főváros közül áprilisban az árak szerint a harmadik legolcsóbbak voltunk, a vásárlóereőhöz képest pedig a hetedik legdrágábbak, a gázárakban 22 főváros közül a második legolcsóbbak, a vásárlóerőhöz képest pedig a negyedik legolcsóbbak. A családi jövedelmen belül 20 vizsgált főváros közül a 7. legdrágábbaknak számítottunk.

Visszanézve az eredeti anyagot, olybá tűnik, hogy Németh Szilárd beszámolójába több tárgyi hiba csúszott. A vásárlóerő szerinti sorrendnél a gázárak számainál áramárakat mondott. A családi költség arányában mért sorrend szerinte a vásárlóerőparitással egyezik meg, miközben a vásárlóerő szerinti két sorrendet előtte már ismertette. Maga a MEKH is felhívja a figyelmet, hogy a családi költségben mért arány nem keverendő össze a vásárlóerőparitással. Ráadásul a képviselő szerint a családi összehasonlítást 22 fővárosra vetítették, miközben a MEKH e tekintetben 20 fővárost vett alapul.

A képviselő beszámolója szerint tavaly július óta a vizsgált statisztikák mindegyikében javult vagy maradt a helyezésünk, amit a kormány rezsicsökkentési politikája sikereként mutatott be. A júliusi értékeket pontosan idézte, de azt nem említette, hogy az áramdíjak vásárlóerőhöz viszonyított sorrendjében január óta helyezésünk romlik.

Ellenben megismételte, hogy cél a legalacsonyabb európai lakossági energiaár. Kérdésünkre, hogy ezt pontosan mely országok körére értik (az EU-tagokra, az Eurostat vagy a MEKH által mértekre, netán a kijelentés tényleges tartalma alapán az összes európai államra, beleértve például Oroszországot vagy Fehéroroszországot is), úgy válaszolt: léteznek különböző vizsgálati módszerek, de szerinte ez filozófiai kérdés. "Ha akarjuk", beleérhetjük Fehéroroszországot is, de ő azt képviseli, amit a miniszterelnök, miszerint Európa legolcsóbb energiájára van szükség Magyarországon. (Korábban Orbán Viktor és az őt szó szerint ismételni igyekvő Fidesz-vezetők némileg pontosabban még azt hangsúlyozták, hogy a vásárlóerő szerinti listán az országot az átlagban szeretnék látni. Igaz, az Eurostat eme listáin már akkor az átlaghoz tartoztunk vagy az alatt álltunk.) Megjegyzendő: az EU-n kívüli európai államokban jellemzően jóval olcsóbb az energia, ám ezekre ilyen - egymástól merőben különböző tartalmú - statisztikák nem léteznek. A tények alapján tehát Orbán Viktor kívánalma nehezen lesz teljesíthető.

Németh Szilárd az idézett statisztikát úgy kötötte az EU-választási kampányhoz, hogy szerinte az "álbaloldal" és a vele kapcsolatban álló eurobürokraták nem ismerik el az árak vásárlóerő szerinti összehasonlítását és folyamatosan támadják a rezsicsökkentést. Ilyen "álbaloldali" kijelentésre mi nem emlékszünk, a Fidesz ellen állítólag folyamatos támadásokat intéző EU pedig maga készíti a vásárlóerő szerinti kimutatásokat; ezt más összefüggésben maga Németh Szilárd is hangsúlyozta.