Nagyobb lehet a brókerbotrány háttérbázisa, mint ami első ránézésre látszik - írja az Opten. Legalábbis erről tanúskodik az tény, hogy az érintett cégek tulajdonosainak és vezetőinek több száz egyéb cégben van érdekeltségük.

A Buda-Cash Brókerház, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor nevével fémjelzett társaságok kapcsolati hálója még a hazai struktúrákhoz képest is összetett. Érdemes ezért a vállalkozások kapcsolatrendszere mögé komolyabban is benézni - közli a céginformációs társaság. Különös jelentősége van a mostani elemzésnek abból a szempontból is, hogy a zártkörű részvénytársaságok tulajdonosait – a jogszabályi háttérből fakadóan – jellemzően nem teszi közzé a cégbíróság, de az Opten adatbázisában ezek a tulajdonosok is fellelhetőek. "A zárkörű részvénytársaságok a hazai gazdaság meghatározó szereplői, így tulajdonosi hátterük teljes körű ismerete kulcskérdés a cégek kapcsolatrendszerének elemzésekor" – mondja Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezető igazgatója.

A cég által közölt táblázat - zárójelben az 2013-as árbevételt közöljük, ahol ilyet megadnak - a Buda-Cashhez sorolja a Buda-Cash Brókerház Zrt.-t (5 milliárd), a Buda-Cash Vagyonkezelő Zrt.-t (16 millió), a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt.-t (3,5 milliárd), az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt.-t, a BRB Buda Regionális Bank Zrt.-t és a Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt.-t. A Quaestorhoz tartozik a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (másfélmilliárd), a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. (3,7 milliárd) és a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (20 millió). A Hungária Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. (788 millió forint) egymagában áll.

A három cégcsoport egymástól független csoportosulásnak tűnik az adatok első körös elemzése után. Azonban a vizsgált cégek csoporton belüli kapcsolatrendszere rendkívül összetett. A tulajdonosok és a vezetők általában több cégben is érdekeltek, a cég–cég közötti tulajdoni jogviszonyok a könyvvizsgálói átfedésekkel pedig már igazi csemegét jelenthetnek az elemzők és a nyomozóhatóságok számára is.

A csoportok közül a Buda-Cash-ügyben érintett cégek kapcsolatrendszere a legkiterjedtebb, az alábbi táblázatban a vizsgált cégek közvetlen tulajdonosai és cégjegyzésre jogosultjai láthatóak. A listában szereplő cégek és magánszemélyek a csoport egy vagy több tagjára bírhattak befolyással az elmúlt 3 év során az Opten adatbázisa szerint.

A Buda-Cashnél a BC 2000 Pénzügyi Tanácsadó Kft. (egymilliárd), a BC-Invent Vagyonkezelő Rt. "felszámolás alatt", a Buda-Cash Vagyonkezelő Zrt. (16 millió), a Coop-Memben Vagyonkezelő Kft. (202 millió), a CZ-Fém Fémfeldolgozó Kft. (22 millió), a Dél-Dunántúli Takarék Szövetkezeti Hitelintézet (3,2 milliárd), a Dunraven Consulting Kft. (16 millió), az Első Hazai Energia-portfolió Nyrt. (82 millió), a Farasan Enterprises Kft. (29 millió), a Gorgonia Management Kft. (17 millió), a Kilima Enterprises Kft., a Liget-S Ingatlanforgalmazó Kft. (kétmillió), a Mindoro Consulting Kft., az O.P.M. Holding Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft. (11 millió), az Orimas Management Kft. (17 millió), a Sajó-Közmű Beruházó, Szolgáltató, Kereskedelmi Kft. (3 millió), a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a Takarék 2000. Banküzemi Szolgáltató Kft. (50 millió), a Ten-Cash Kft., az U.C.W. Befektetési és Tanácsadó Kft. és a ZK-Invest Tőkebefektető Kft. jelenik meg tulajdonosként, Antal Katalin, Báthory Katalin, Detre László, Dr. Szalai Zsolt, Hepp Csaba, Heppné Szabó Judit, Hoffman Pálné, Ihárosi Istvánné, Illés András, Kiss Géza, Kovács Attila, Kulcsár Zsolt Sándor, Molnár János, Nagy István, Pápics Lászlóné, Pásztor Péter, Siposné Horváth Csilla, Somogyi Judit, Szabó Roland Barnabás, Szalóky Zoltán, Szerleticsné Kovács Emese, Trinkely Erika és Várvizi Ildikó Margit cégjegyzésre jogosultként, Gyarmati János, Lakatos László, Pál Gyula, Pintér Zoltán, Tölgyesi Péter, Varga Péter pedig tulajdonosként és cégjegyzésre jogosultként jelenik meg a csoportban. A Quaestornál az Insula Management Establishment és a Quaestor Idegenforgalmi és Kereskedelmi Zrt. (83 millió) tulajdonosként, Májer Zsolt és Tarsoly Vince cégjegyzésre jogosultként, Tarsoly Csaba István és Tarsolyné Rónaszéki Erika pedig mindkét minőségben megjelenik. A Hungáriánál Kecskés Krisztina és Seres István cégjegyzésre jogosult és tulajdonos egyaránt.

Az összetett cégbirodalomban azonban érdemes a közvetett tulajdonosi láncon kapcsolódó, azaz végső tulajdonosokat is szemügyre venni. A csoportok végső tulajdonosi listáján olyan magánszemélyek is megtalálhatóak, amelyek nincsenek a közvetlen tulajdonosok között, illetve fellelhetőek külföldi címmel rendelkező magánszemélyek és cégek is.

A Buda-Cashhoz végső tulajdonosként köthető magánszemélyek: Dr. Földvári Attila, Dr. Georgi Kornél, Dr. Oláh István, a Fülöp-szigeteken is lakó Gyarmati János, Horváth Krisztina, Illés András, Józsa Gyöngyike, Kulcsár Zsolt Sándor, Lakatos László, Mészáros József, Németh Tamás Ákos, Pál Gyula, Pintér Zoltán, Schönstein Angéla, Tölgyesi Péter, Tölgyesiné Szamosi Andrea, Varga Péter, Vargáné Magyar Mónika és Végh László. Az offshore-jellegű helyszínen bejegyzett végső tulajdonosok közé tartozik a Duna Holding Corporation, Highsmith Consulting Inc. és Pullington Holding Ltd. (Seychelles), a Duna Holding Corporation (Panama), 2013-ig a Zalman Acquisitions Ltd., 2014-ig pedig a Baisley Management Ltd. (Ciprus), ezen kívül a Georgi-Földvári-Oláh Ügyvédi Iroda, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. A Quaestornál ők Tarsoly Csaba István, Tarsolyné Rónaszéki Erika, valamint az Insula Management Establishment (Liechtenstein). A Hungária Értékpapír végső tulajdonosainak Kecskés Lászlóné és Seres István tekinthetők.

A kapcsolatrendszert tovább bonyolítja, hogy a végső tulajdonosok összességében 176 egyéb hazai cég felett rendelkeznek közvetett tulajdonjoggal, ezen cégek pedig összesen 33 milliárd éves árbevételt értek el 2013-ban. A leányvállalatok a vizsgált cégek által tulajdonolt egyéb vállalkozásokat jelentik. Ezeket különösen érzékenyen érintheti anyavállalatuk fizetésképtelensége. Az Opten adatai szerint mintegy 55 hatályosan kapcsolható vállalkozás tartozik ebbe a kritikus csoportba, amelyek összesen körülbelül ötmilliárd forint árbevétellel rendelkeznek. A tulajdoni jogviszonyok bonyolultságát jelzik, hogy egyes leányvállalatok megjelennek a cégek tulajdonosainak közvetlen kapcsolati hálójában is.

A legnagyobb leányvállalatok a Buda-Cash esetében az MGU Magyar Gumi-újrahasznosító Kft. (413 millió), a Mobil-Cash Európa Információtechnológiai és Szolgáltató Zrt. (218 millió), valamint a MIB Europe Biztosítási Alkusz Zrt. (166 millió). A Quaestornál az ETO Park Kft. (másfélmilliárd), a Győri ETO FC Labdarugó és Sportszolgáltató Kft. (840 millió), a Quaestor Invest Befektető, Vagyonkezelő és Pénzügyi Tanácsadó Kft. (351 millió), a Quaestio Kommunikációs Kft. (242 millió), a Quaestor-Net Informatikai Kft. (204 millió), valamint a QuaesTel Telekommunikációs Kft. (140 millió).

A testvércégek azok a kapcsolt vállalkozások, amelyeket a csoportok közvetlen tulajdonosai és cégjegyzésre jogosultjai közvetlenül tulajdonolnak vagy irányítanak. A csoporttagok felszámolásai, csődeljárásai ezeket a cégeket közvetve érintik, hiszen várhatóan a hatósági vizsgálatok a tulajdonosi, vezetői körre is kiterjednek, így rajtuk keresztül a fizetési nehézségek és nyomozati eljárások a testvércégekhez is eljuthatnak. Nehéz megbecsülni, hogy ez mit jelent a testvércégek életében. Nagyban függ attól, hogy mennyire kötődnek a fő tulajdonosokhoz, milyen egyéb külső tulajdonosaik vannak, és azok milyen arányú befolyással rendelkeznek vagy rendelkeztek a cégek felett. Az Opten adatbázisa szerint összesen 157 testvércég kapcsolható vagy volt kapcsolható az elmúlt 3 évben a vizsgált vállalkozásokhoz. Ezek összesen 26 milliárd forint éves árbevételt értek el. Az összetett kapcsolatrendszernek köszönhetően a testvércégek sokszor leányvállalatok vagy éppen tulajdonosok is egyben.

A Buda-Cashnél a legnagyobb árbevételű testvércég - a "kapcsolódási pontot" is zárójelben jelezve - a Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Részvénytársaság (kilencmilliárd, Pintér Zoltán), a Balabit IT Biztonságtechnikai Rendszereket Fejlesztő és Szolgáltató Kft. (2,2 milliárd, Illés András), a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. (2,1 milliárd, Pál Gyula), a Csabatáj Mezőgazdasági Zrt. (1,8 milliárd, Pál Gyula), a Hungarotejfeldolgozó Kft. (1,1 milliárd, BC 2000 Pénzügyi Tanácsadó Kft.), a Mátrafűtőber Épületgépészeti Kft. (945 millió, Gorgonia Management Kft.), az IT Assistance Informatikai és Szolgáltató Zrt. (270 millió, Varga Péter), valamint a Bank Assistance Informatikai és Tanácsadó Zrt. (267 millió, Varga Péter). A Quaestornál ez a QuaesTour Utazásszervező és Utazásközvetítő Kft. (másfélmilliárd, Tarsolyné Rónaszéki Erika), valamint a Bérc Hotel Ingatlanhasznosító Kft. (719 millió, Tarsolyné Rónaszéki Erika).

A brókerbotrány jellegzetességéből fakadóan a hatóságok az érintett cégek könyvvizsgálóit is vizsgálhatják. Ez tehát elképzelhetően kiterjedhet az érintett könyvvizsgálók által auditált egyéb cégekre is. Abból a tényből, hogy két cégnek ugyanaz a könyvvizsgálója, nem következik az, hogy pénzügyi vagy jogi kapcsolatban vannak - hangsúlyozza az Opten. A Buda-Cash könyvvizsgálója Gyimesi Katalin, a Hungáriánál e posztot Forgács Gabriella és Karácsondi Mária látta el, a Quaestornál pedig Dr. Rocskai János.

Ők összesen 139 cég könyvvizsgálatát végezték az elmúlt években, mely cégek közel 114 milliárd forint árbevételt értek el egy év alatt. Forgács Gabriella ellenőrizte a Pappas Auto Magyarország Kereskedelmi és Szervíz Kft.-t (50 milliárd), az EvoBus Hungária Kereskedelmi Kft.-t (16 milliárd), a Kupon Portfolió és Kereskedelmi Kft.-t (10 milliárd), a Kincstárház Kereskedelmi Kft.-t (2,7 milliárd), a Pappas Auto Debrecen Kft.-t (2,5 milliárd) és a Star Rent Kft.-t (2,2 milliárd). Karácsondi Mária jegyezte a Cod Hungary Kft.-t (2,3 milliárd), dr. Rocskai János a Dolex Szerelő és Kereskedelmi Kft.-t (1,9 milliárd) és a PowerQuattro Egyesült Teljesítményelektronikai Zrt.-t (1,4 milliárd), Kötcseiné Gyimesi Katalin pedig a Soós Tészta Kft.-t (1,7 milliárd).

A Buda-Cash csoporthoz tartozó pénzintézeteknél számos magánszemély, önkormányzat és vállalkozás vezette a számláját. Ők lehetnek a brókerbotrány legnagyobb vesztesei - írja a céginformációs társaság. Az, hogy mennyit veszíthetnek, cégenként nagyon eltérő lehet, nagyban függ attól, hogy a teljes pénzeszközállományukat az érintett pénzintézeteknél vezették-e, de függ a felszámolási és büntetőjogi eljárások eredményétől is. Mindenesetre több mint 6 ezer működő vállalkozás vezette folyószámláját az érintett pénzintézetekben.

Megítélésük szerint a mostani felszámolási és csődeljárásoknak minden bizonnyal komoly hosszú távú negatív következményei lesznek. A legintenzívebb hatás az érintett cégek mikrokörnyezetében lehet. A közvetlen veszteségeken túl a hatósági vizsgálatok is komoly adminisztrációs terhet jelentenek majd, ráadásul felszámolási hullám indulhat a tulajdonosi láncon keresztül, ami már a kapcsolt vállalkozások beszállítóit is kellemetlenül érintheti.

A lokális hatásoknál azonban még komolyabb következménnyel járhatnak majd az ügy makrogazdasági hatásai. Az egyik legsúlyosabb következmény a befektetői bizalmi helyzet visszaesése lesz. Az amúgy is fejletlen befektetői kultúrával rendelkező Magyarországon a biztonságosabb papírok felé fognak fordulni a megtakarítók, ami likviditási és finanszírozási problémákat vethet fel a kockázati tőkepiacon. A beruházási hajlandóság visszaesése pedig erősen rontja az ország versenyképességét. A bizalmi helyzet romlásának további mellékhatásai lehetnek, hogy a tőke a kisebb pénzintézetek felől a nagyobbak felé vagy az országhatáron kívülre áramlik.

Szintén sok pénzbe fog kerülni az ország gazdaságának a várhatóan erősödő pénzintézeti kontroll bevezetése és üzemeltetése. Az adminisztrációs terhek növekedése érezhető lesz mind az ellenőrző szervek oldalán, mind az ellenőrzött pénzintézeteknél, ami szintén ronthatja a gazdaság versenyképességét.

Végül, de nem utolsó sorban újabb pofont kapott a hazai üzleti etika, illetve vállalkozói kultúra is - fogalmaznak. A közhangulatban újra előtérbe került, hogy Magyarországon mindig vannak kiskapuk, és azokat hosszú évekig büntetlenül lehet kihasználni, még akkor is, ha több száz milliárd forintos összegek elszámolásáról van szó - állapítja meg az Opten.