Az, hogy a Malév csődje után magyar jogon több unión kívüli országba nem repül senki, az több bűncselekményt is megvalósít, legalábbis Tátrai Miklós, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezére szerint. Tátrai épp ezért feljelentést is tett a Központi Nyomozó Főügyészségen. Azért ott, mert álláspontja szerint a mulasztást nagy valószínűséggel kormánytagok és hivatalos személyek követték el, ezért abban a KNyF az illetékes. 

Minderről blogjában ír a közgazdász (innen letölthető a feljelentés szövege is), aki alighanem jól ismeri a hűtlen kezelés és hivatali visszaélés ügyészi és nyomozati megítélését: ellene is több nyomozást folytat ilyen ügyekben a KNyF, elég csak a sukorói telekcserére gondolni, amelyben az ügyészség már lezárta a nyomozást, a hírek szerint a vádelemelés következik, de azt egyelőre nem tudni, erre mikor kerül sor. 

Visszatérve a Malév csődjére, már a Népszabadság is megírta: több mint 3 hónapja állt le a nemzeti légitársaság, ám a nem uniós országok többségébe a kétoldalú egyezmények alapján magyar jogon azóta sem repül senki. Az egyezmények általában arról rendelkeznek, hogy kölcsönösségi elv alapján mindkét ország jogán közlekedhet egy vagy több légitársaság az adott országok között. Ma azonban sok balkáni államba egyáltalán nincs közvetlen járat, más országokba pedig csak a külföldi légitársaságok repülnek, ők keresnek tehát pénzt a magyar piacon. 

– Meggyőződésem, hogy ami közvetlenül a csőd előtt, majd ami és ahogy azt követően történt-történik, az irracionális, és ellentétes a magyar gazdaság és a költségvetés érdekével – írja blogjában Tátrai Miklós. 

A Malév 2007-es privatizációjával parlamenti vizsgálóbizottság is foglalkozik, amely hivatalosan ma alakult meg és határozta meg a napirendjét. Tátrai szerint azonban érthetetlen, hogy ez miért csak 2010 nyaráig vizsgálja a történetet, holott a légitársaság 2012 februárjában állt le. Az Orbán-kormány eddigi két éve alatt 38 milliárd forintot fordított a Malévra, míg az azt megelőző két évben csak 12 milliárdot tett a légitársaságba az állam. Ez azonban nem része a parlamenti vizsgálatnak.

– Az ellenzék egy része így magyarázkodni kénytelen, másik része pedig támadni képtelen – írja Tátrai Miklós. – Miközben mindenki mindenkit vádol, feljelentést csak a jelenlegi kormány képviselője tett a privatizáció és a visszaállamosítás miatt. Mivel a jelek szerint csak a feljelentés hiánya az oka annak, hogy a nyomozás a jelenlegi időszakra nem terjed ki, ma beadtam egyet a Központi Nyomozó Főügyészségen – folytatja. 

Ennek lényege, hogy a magyar repülési jogokat az elmúlt három hónapban nem használták ki, aminek eredményeképp a külföldi légitársaságok szállíthatják az utasokat, magasabb áron, mint korábban, azaz az állami semmittevés jogosulatlan előnyt biztosít e légicégeknek. Ráadásul, mivel így csökken a Budapestről az EU-n kívüli városokba közlekedő járatok száma, hátrány érte a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret és a területén működő gazdasági társaságokat is, sőt, még az állami Hungarocontrol Zrt.-t is – véli Tátrai, hozzátéve, hogy ez a kötelességszegés kimeríti a hivatali visszaélés bűncselekményét. 

Akárcsak a hűtlen kezelését, hiszen a kijelölések egyben piaci előnyt is jelentenek, az azok alapján repülő járatok, az utasok és az áruk szállításával jelentős költségvetési bevételt is generálnak. Tátrai felhívja a figyelmet arra is: a reptér privatizációs szerződésének értelmében, ha a repteret üzemeltető társaság pénzügyileg ellehetetlenül, a magyar államot jelentős, a reptér piaci értékét jóval meghaladó, milliárd eurós nagyságrendű fizetési kötelezettség terheli. Ezzel komoly kárt okoznak a magyar költségvetésnek.