A rendőrség hétfő délután a tőzsde zárása után szállt ki a társaság székhelyére, úgy tudjuk, a brókereket sem engedték ki. Kedd reggel a jegybank felfüggesztette a Buda-Cash működését, vagyis a társaság nem kereskedhet, és az ügyfelek sem férhetnek hozzá a számláikhoz. A céghez felügyelő biztosokat küldtek ki, ameddig ők be nem fejezik a munkát, addig fű sem nőhet a Ménesi úton. Ha a cég menthető, akkor ennek fényében járnak el a felügyeleti biztosok – hiszen egy működő gazdasági társaságról van szó. Persze ha másképp nem lehet rendezni az ügyeket, akkor megindítják a felszámolási eljárást, és ennek keretében próbálják meg kielégíteni az ügyfélköveteléseket.
Ők is a híreket nézik
– Nem tudunk semmit, az alkalmazottakat egyelőre senki sem tájékoztatta – mondta lapunknak a Buda-Cash egyik dolgozója kedd délután. A házban azt beszélik, hogy a felügyeleti biztos nem sokkal dél után már a cégnél volt, s a vezetőséggel tárgyalt. Abban bíztunk, hogy valamilyen tájékoztatást adnak, mielőtt véget ér a munkaidő, addig mi is a híreket nézzük – tette hozzá.
A túlélő halála
Az 1995-ben alapított Buda-Cash a magyar tőkepiac jelentős szereplőjének számított kedd reggelig. Összesen 11 vidéki irodája van, s az alkalmazottainak a száma meghaladja a kétszázat. A társaság túlélte a gazdasági krízis okozta sokkot, amely után tavaly az azonnali részvénypiacon a hetedik legnagyobb forgalmat bonyolította le 147,7 milliárd forinttal. Ez egyébként 66 ezer üzletkötést takart. (Á.A.)
A Buda-Cash tulajdonosi körével szorosan összefonódott DRB regionális bankhálózat működését is felfüggesztette a jegybank, s ide is felügyeleti biztosokat rendelt ki. Windisch László, az MNB alelnöke sebtében tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a bankok ügyfélköre nagyjából százezer fő, ők részben lehetnek kárvallottjai az ügynek. A brókercégnél valamennyi ügyfél számlája érintett, vagyis 15-20 ezer ügyfél aggódhat az ügy lezárásáig.
A hozzátartozók számlája sem volt biztonságban
A jegybank alelnöke hangsúlyozta, nem a svájci frank január közepi robbanása vezetett a vizsgálathoz, de természetesen ezeket az ügyeket is áttekintették. A Buda-Cash ügyfeleinek sok olyan extra kockázatú devizapozíciót tartott fenn, amelyeken a frank januári erősödésekor azok rengeteget buktak. A cég által jelentetthez képest jóval többet vesztettek az ügyfelek, több mint tízmilliárd forintot.
Mivel ezeken a devizaügyleteken több százszoros tőkeáttét volt, ezért az elbukott összegek is a letéti pénz sokszorosát tették ki. Ezt a tetemes mínuszt a társaság az ügyfelek más, például céges számláiról próbálta beszedni, de nem volt biztonságban a közeli hozzátartozók, házastársak számlája sem. Ez a finoman szólva sem szabályos eljárás a jegybanki vizsgálat szerint hosszú éveken át általános volt. Akár 15 éve folyhatnak ezek az ügyletek – mondta Windisch.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Mindazonáltal teljesen érthetetlen, miért nem tűnt ez fel korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A nagy szolgáltatókat ötévente kötelező átfogó vizsgálat alá vonni, korábban azonban nem akadtak fenn. Ezidáig egyetlen folyamatban lévő peres ügyében, a marketinghívásokon vitatkozott össze a felügyelet és a Buda-Cash. A felügyelet mostani gárdája igyekezett magát fényezni azzal, hogy az új kiválasztási szempontok és vizsgálati módszerek fantasztikusak, ám a lényeg, a felügyelet éveken keresztül nem végezte megfelelően a munkáját, hiszen a súlyos visszaélések fel kellett volna hogy tűnjenek. Ezt erősíti, hogy szakmai berkekben nem is nagyon voltak megdöbbenve a mostani fejleményeken, legfeljebb az okozott némi meglepetést, hogy miért épp most robbant ki a botrány.
Kevesen voltak, akik a pénzügyi szakmában meglepődtek azon, hogy a Buda-Cash brókerház háza táján visszásságokra talált a jegybank. – Azok a szolgáltatók, amelyek tíz százalék feletti kötvényhozamokat ajánlanak folyamatosan, egyszerűen gyanúsak – példálózott Karagits István, a Blochapms Capital tanácsadó cég vezetője. Ezt csak úgy lehet kigazdálkodni, hogy újabb és újabb kibocsátásokat hajt végre a szolgáltató, ami már pilótajátéknak is tekinthető. Van még ilyen szolgáltató a piacon – tette hozzá sejtelmesen.
A pénz egy része talán megvan
A szakértők azonban a felügyelet szerepét betöltő jegybank magatartását is kritizálják. Az MNB ahelyett, hogy igyekezett volna megnyugtatni a befektetőket és a piacot, bedobott a köztudatba egy irdatlan nagy összeget, százmilliárd forintot. Ez eleve nem volt túl szerencsés, ráadásul korántsem biztos, hogy valóban ennyit tüntettek el. Az még lehetséges, hogy ekkora mértékű az az összeg, ami nincs a helyén, de az effektíve hiányzó tétel szinte biztosan nem lehet ekkora. Az ügyfélszámlákról lehúzkodott pénz például landolhatott a DRB-nél tulajdonosi tőke formájában, ami nincs rendjén, de ha így történt, ez a pénz megvan, tehát visszaszedhető. Ettől még igaz, az efféle duplikációkat levonva is tetemes lehet az okozott kár.
A jegybank megnyilvánulása azon szolgáltatók számára is kellemetlen lehet, melyek teljesen szabályosan működnek – véli Karagits. Elképzelhető, mi lesz, ha az ügyfelek bizalma általában a brókercégekkel szemben rendül meg. Az is elképzelhető, hogy a kisbefektetők elbizonytalanodnak, és elviszik a piaci befektetőktől a megtakarításaikat. Azzal persze a jegybanknak nagy gondja nem lenne, ha csalódott kisbefektetők halomban tennék a pénzüket állampapírba.
Húszezer euróig védett az ügyfél
A Buda-Cash ügyfelek nem maradnak pénz nélkül akkor sem, ha a felügyelet végül a felszámolása mellett dönt, kérdés, mennyit kaphatnak majd vissza. A Befektető-védelmi Alap (Beva) oldala szerint ha a kártalanítás értékpapír után jár, a kifizetendő összeget a felszámolás kezdő időpontját megelőző 180 nap átlagárfolyama alapján kalkulálják. Amennyiben tőzsdei vagy tőzsdén kívüli árfolyam nincs, az árat a Beva igazgatósága állapítja meg, szükség esetén szakértő bevonásával. A kártalanítás mértéke egymillió forintig száz százalék, e fölött csak 90 százalék, de mindösszesen legfeljebb húszezer euró. Az átváltási árfolyamot a felszámolás kezdő időpontjában érvényes MNB-árfolyam.
A felügyelet szerepét betöltő jegybank hangsúlyozta: akkor is érvényesek ezek a kártalanítási összegek, ha a Beva által képzett kártalanítási alapnál több a keletkezett kár. Ez esetben a jegybank járul hozzá a kifizetésekhez. Ugyancsak megkapják a pénzüket az általános betétvédelmi szabályok szerint a DRB Bankcsoport ügyfelei. Itt az Országos Betétvédelmi Alap biztosítja a forrást.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
A kártérítéshez az is kell, hogy a papírokból egyértelműen kiderüljön: az ügyfél nevén fut a számla. A Beva akkor kártalanít, ha a számlán lekönyvelt összeg, értékpapír nincs meg. Akinek viszont a részvényei, értékpapírjai ténylegesen megvannak, annak elméletileg nincs félnivalója, a részvényeket előbb-utóbb megkapja. Ebben az esetben az ügyfél számlakivonata lesz a mérvadó, s nem az, amelyiket a brókercég a felügyeleti szerveknek megküldött. Nincs hatalmas bajban, akinek határidős pozíciói maradtak nyitva, ezeket ugyanis le lehet zárni.
Bár a Beva még nem tud tájékoztatást adni, csak ha valóban hiány van a társaságnál és megindul a felszámolás, a piacon jártas szakemberek szerint a határidős pozíciókat le lehet zárni, vagyis vagyonok az ügy miatt nem úszhatnak el. Ilyen helyzetben a számlákra is lehet pénzt utalni, de ez csak keveseket érinthet. Vételi megbízást azonban nem lehet adni, vagyis annyi kockázatot fut az ügyfél, hogy ha a felfüggesztés idején összeomlik az egyik részvényének árfolyama, végig kell néznie papírja elértéktelenedését. A blue chipeknél erre azért kevés az esély.
